Az ÁSZ elnöke előadást tartott a Közgazdász klubban

Az ÁSZ elnöke előadást tartott a Közgazdász klubban

„Akkor tudják a kormányzati intézkedések a nemzetgazdasági versenyképességet jól szolgálni, ha megerősödik a magyar államháztartásban egy olyan kultúra, amelyben tervezik az eredményt, nyomon követik a végrehajtás célra tartottságát és mérik a teljesítést”- mondta 2014. szeptember 22-én a soproni Közgazdász klub rendezvényén Domokos László. Az Állami Számvevőszék elnöke Eredmények, kockázatok és kockázatkezelés az elmúlt négy év költségvetési folyamataiban” címmel tartott előadást.


Fókuszban az Állami Számvevőszék elemző munkája


Domokos László előadásában bemutatta a sikeres költségvetési konszolidáció legfontosabb elemeit, ismertette a költségvetés stabilitását veszélyeztető kockázatokat, a kockázatkezelés különböző lehetőségeit. Az ÁSZ elnöke előadása kiemelte, hogy ÁSZ nemcsak ellenőrzéseket végez, hanem elemzéseket is készít. Továbbá hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban az európai gazdasági kormányzás megerősítésének egyik fontos eleme a kormányzattól független monitoring és elemző intézmény megléte, mely funkciót az ÁSZ részben betölti. Egyrészt, mint az Országgyűlés tanácsadó szerve készít elemzéseket és törvényi feladata a költségvetési törvényjavaslat véleményezése.

 


Konszolidáció, növekvő centralizáció és változatlan újraelosztási hányad mellett


Az ÁSZ elnöke a kormányzati szektor centralizációs és újraelosztási arányait mutatta be, kiemelve, hogy a nemzetközi szervezetek iránymutatásai alapján végrehajtott konszolidációt az állami kiadások drasztikus visszafogása jellemezte. Ezzel szemben Magyarországon 2010 és 2013 között összességében nem csökkent az újraelosztási hányad. Domokos László 2014 és 2014 közötti ágazati különadókról, a központi költségvetés adó- és adójellegű bevételeiről (GDP százalékában) is tájékoztatta a hallgatóságot.

Az ÁSZ elnöke bemutatta a lakossági befizetések alakulását 2009-2013. között. Hangsúlyozta, hogy a lakossági befizetéseken belül a személyi jövedelemadó meghatározó súlyt képvisel, amelynek aránya 2011-ben csökkent, majd azóta stabilizálódott. Továbbá elmondta, hogy az ÁFÁ-nak a forgalom csökkenéséből adódó mérséklődését az adó kulcsának emelésével ellensúlyozta a döntéshozó, valamint 2013-tól bevezetett pénzügyi tranzakciós illek pedig önmagában is jelentős bevételt hozott a költségvetésnek. Domokos László kiemelte, hogy az ágazati adók bevezetése kiegészítette a társasági nyereségadóból befolyó pénz csökkenését.


A jövedelemcentralizáció egyéb elemei


Domokos László e témakörkörben a kormányzati szektor költségvetési bevételeinek összetételéről a GDP százalékában, a társadalombiztosítás adó és járulékbevételeinek 2010-2013. közötti alakulásáról beszélt, kiemelve, hogy a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer megszüntetése bevételi oldalról a költségvetési konszolidáció egyik legjelentősebb eleme volt.

ÁSZ elnöke előadásában kitért a költségvetésben felhasznált EU támogatások nagyságára 2010-2013 közötti időszak tekintetében és néhány jellegzetes kockázatra hívta fel a hallgatóság figyelmét. Domokos László elmondta, hogy rövidtávon a társfinanszírozáshoz, az előfinanszírozáshoz, a teljes lekötöttség biztosításához szükséges költségvetési források biztosítása jelent kockázatot, mivel e növekvő kiadásokat – az egyensúly veszélyeztetése nélkül – csak más kiadások rovására lehet finanszírozni. Továbbá elmondta, hogy egy sajátos kockázat az uniós támogatások beérkezésének nagyfokú időbeli ingadozása, amely év közben likviditási gondot és ezáltal finanszírozási többletköltséget okoz, év végén viszont még az államadósság-mutató csökkentése követelményének teljesítését is veszélyeztetheti. Végül az ÁSZ elnöke kockázatnak értékelte az EU támogatások felhasználása egyenlőtlen eloszlását a 7 éves fejlesztési cikluson belül. Az EU támogatások témakörét követően az ÁSZ elnöke funkcionális bontásban bemutatta az államháztartás konszolidált kiadási szerkezetét.

 

Mi lesz a nevezővel?


Az ÁSZ elnöke a Kormányzati szektor konszolidált adóssága alakulásának ismertetése keretében kiemelte, hogy az államadósság növekedésének fékezése a jövőben is fontos feladat lesz, azonban a költségvetési konszolidáció zökkenő mentesebbé tételét az szolgálna igazán, ha a hiány- és az adósságmutatók nevezője (GDP) is gyorsabban nőne, a gazdasági növekedés felgyorsulásának eredményeképpen. Ehhez az ÁSZ azáltal járul hozzá, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet és erőforrásokat szentel azoknak a területeknek az ellenőrzésére, amelyektől az ország versenyképességének az erősödése leginkább várható.


GDP alakulása kapcsán mit tud az ÁSZ ellenőrizni?


Domokos László e témakörben felhívta a figyelmet, hogy eddig is számos olyan területen végzett ellenőrzést az Állami Számvevőszék, amelyek számottevő hatással vannak a GDP alakulására. Példaként említette a szakképzést, a közhasznú foglalkoztatást, az utak karbantartását, a vidékfejlesztési programok ellenőrzését. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek kormányzati intézkedéseinek köszönhetően Magyarországon az államháztartás hiánya a GDP három százaléka alá került, a költségvetés elsődleges egyenlege pedig pozitívvá vált. E témakör zárásaként Domokos László szót ejtette a számvevőszéki ellenőrzésnek a gazdasági növekedés szolgálatában betöltött helyéről.


A nemzetgazdasági versenyképesség fogalma, mérése, tényezői


Az ÁSZ elnöke a nemzetgazdasági versenyképesség fogalmának meghatározását követően ismertette az ÁSZ feladatait a kormányzati intézkedések különböző típusai esetében, beszélt az állami feladatvállalás és állami szabályozás ellenőrzéséről. ,,Ha költségek megállapítása nincsen rendben, akkor semmi sincs rendben. Nemcsak a közszférában, hanem a versenyszférában is igaz, hogy a rend értéket teremt”− hangsúlyozta Domokos László.

 


Előadása végén kiemelte, hogy akkor tudják a kormányzati intézkedések a nemzetgazdasági versenyképességet jól szolgálni, ha megerősödik a magyar államháztartásban egy olyan kultúra, amelyben tervezik az eredményt, nyomon követik a végrehajtás célra tartottságát és mérik a teljesítést. „Az ÁSZ elsősorban ennek a kultúrának a létrehozásán keresztül tud hozzájárulni a gazdasági növekedés dinamizálásához”- zárta előadását Domokos László.