HÁTRÁNYOS HELYZETŰ ÖNKORMÁNYZATBÓL FEJLŐDŐ ÖNKORMÁNYZAT

1998-2002

 

Békés megyét sokan a nem túl pozitív kicsengésű Viharsarokkal szokták azonosítani. Ön szerint sikerült-e megváltoztatni ezt a negatív attitűdöt?

- Úgy gondolom, hogy sikerült, hiszen ma már Békés megye nevéhez számos pozitív dolog kötődik: az országos hírű fesztiválok, a több díjat is elnyert Munkácsy Mihály Múzeum és a megyei Jókai színház, de az is közismert, hogy a Békés Megyei Önkormányzat nyerte az országban elsőként  a kórházpert az Egészségügyi Minisztériummal szemben, és nálunk indult el az országban egyedülálló Növekedésorientált Gazdaságfejlesztési Program a válság kivédésére. Békés megyét visszatettük a térképre, számolni kell vele és oda kell figyelni arra, hogy mi történik nálunk. Ezek az eredmények azonban hosszú évek kemény munkája során jöhettek létre, amik túlmutatnak az elmúlt 4 éves cikluson, hiszen az alapokat még 1998-ban kezdtük építeni.

 

Hogyan indult az alapok lerakása?

- 1996-tól indult el egy olyan építkezés Békés megyében, amelyet a Fidesz Békés megyei elnökének megválasztása után alakítottunk ki, amikor világossá vált, hogy az 1990 utáni változások leépülést, megtorpanást és sikertelenséget okoztak a Békés megyei lakosok életében. 1998-ban a választók már akkor is a változásra szavaztak, de a Fideszt koalíció kötésére kötelezte az a választási eredmény, amelyben még több mint 20% Kisgazda-támogatás volt, az MDF pedig egyéni képviselői körzetet is nyert tavasszal. Mindenki, aki az előző 4 év politikájában a szocialista MSZP gyakorlatával ellentétben volt, az belépett az általam vezetett koalícióba. Kisgazda Párt, MDF, KDNP, kistelepülési polgármesterek képviselője, civil szerveződések jelöltje és a megyei nyugdíjasok szervezetének képviselője alkotta a koalíciót.  40-ből mintegy 23 képviselő jelentette a változtatás lehetőségét a megyei közgyűlésben, amely akkor megválasztott közgyűlési elnöknek. Elődöm, Varga Zoltán szocialista politikus egy olyan önkormányzatot hagyott hátra, amely már évek óta önhibáján kívüli hátrányos helyzetű önkormányzat (ÖNHIKI) volt, amely azt jelentette, hogy a feladatait a megyei önkormányzat csak külön állami segéllyel tudta fenntartani.

 

 "Békés megyét visszatettük a térképre, számolni kell vele"

 

Mit lehetett ebben a helyzetben tenni?

- Az első elhatározása az volt az új koalíciónak 1998-ban, hogy a pénzügyeket rendbe tesszük, egyensúlyt teremtünk a költségvetésben és az évek alatt el nem végzett munkát pótoljuk. Akkor vált világossá, hogy az eddig megszokott közpénzzel való kvázi „gazdálkodás" inkább pénzköltő gyakorlata okozza a bajt. A gazdálkodásban ez a tanácsi-szocialista bázistervezés, bázisfinanszírozás elve. Ezért elindítottunk egy intézmény átalakítást, ahol fontos elv volt, hogy a közpénzért értéket kapjon Békés megye minden lakosa. Így nem abból indultunk ki, hogy eddig mi volt a szokás, ki milyen dolgokat, pénzt, vagyont harcolt ki az évtizedes alkuk során, egy-egy intézményen belül, hanem azt, hogy ki milyen szolgáltatást, milyen értéket nyújt a rábízott közvagyonból és közpénzből. Ennek egyik pénzügyi szempontból kicsi, de talán legszemléletesebb példája, amely a leghevesebb tiltakozást váltotta ki az akkori szocialista ellenzék és szakmai körökben is, az 50-es években létrejött egységes múzeumi szervezet átalakítása volt.  Ahhoz képest, hogy milyen kevés szolgáltatást nyújtott Békésen, Orosházán vagy éppen Szarvason, a múzeumi szervezet nagyon sok pénzbe került. Az adott településeken ezért ajánlatot tettünk és megállapodtunk, hogy a települések - a korábban közadakozással megépített múzeumot - átveszik, és  jó gazda módjára, sokkal több tartalommal, kiállítással fogják működtetni.

 

2002-ben a szocialisták vették át a megye vezetését. Ők visszaállították a régi múzeumi szervezetet?

- Akkor már nem tiltakozott senki ez ellen a változás ellen, sőt meghagyták a korábban megszületetett új rendszert, éltek a lehetőségeivel, élvezték ennek hasznát. Én úgy gondolom, hogy a helyi lakosság is elfogadta és azóta sem kezdeményezte senki sem a korábbi változtatásainkat, az akkor hatalmon levő szocialisták sem.

Változások, újbóli tartós megújulás, szemléletváltozás, új módszerek bevezetése nélkül nem lehetséges, sőt ezt kell állítanom, hogy az első időszakban /- 1-1,5 évre teszem - eddigi 20 éves tapasztalom alapján/ még többe kerül, még bizonytalanabbá válik a helyzet, de utána egy lényegesen jobb, hatékonyabb, jobban működő közfeladat ellátás történhet.

 

Megérte felvállalni a konfliktusokat, tiltakozásokat?

- Úgy gondolom, hogy az eredmény önmagáért beszél: 1998-ban ÖNHIKI-s volt a megyei önkormányzat, 2002-re pénzügyi egyensúlyban levő jelentős több milliárd forintos tartalékkal bíró, fejlődő önkormányzattá alakítottuk át. Nemcsak egyensúlyban levő költségvetése lett az önkormányzatnak, hanem az elmúlt évtizedek legnagyobb kórházfejlesztését hajtotta végre, mintegy 5 milliárd forint értékben. A másik, hogy egy teljesen új kitörési pontot indítottunk,  amelyet később utódaink is folytattak 2002 után a Békéscsaba-Gyula között elhelyezkedő nemzetközi reptér fejlesztése, megalapozása. Ekkor épült a Tiszaugi Tisza-híd és a Békéscsaba-Gyula közötti 4 sávos út.

 

"Nemcsak egyensúlyban levő költségvetése lett az önkormányzatnak, hanem az elmúlt évtizedek legnagyobb kórházfejlesztését hajtotta végre"

 

BÉKÉS MEGYE ÚJ PÁLYÁRA ÁLLÍTÁSA

2006-2010

 

2006-ban ismét a megyei önkormányzat elnöke lett. Milyen önkormányzatot hagyott önre az elődje?

- 2006-ban a polgári vezetésű megyei önkormányzat meghirdette az „Összefogás megyéje" programját. 2006 és 2008 között rengeteg előkészítő munkát kellett elvégeznünk, mert az elődeink kifejlesztett tervek nélküli, üres fiókokat hagytak maguk után, sőt ezeket a kérdéseket nem is tekintették a megyei önkormányzat feladatának. Pénzügyileg 2002-höz képest fokozatosan felélte a tartalékát a megyei önkormányzat a szocialista megyei elnök vezetésével. (Varga Zoltán későbbi önkormányzati miniszter, mai megyei MSZP-pártelnök - a szerk.). Ezért korábban soha nem tapasztalt nehéz helyzetben kellett a mintegy 5000 főt alkalmazó megyei önkormányzat irányítását megoldani, hiszen egy felszámolásra szánt szervezetben könnyen kitörhet a pánik, és felbomolhat a szervezet működése. Ezért egy jelentős szemléletváltozás mellett foglaltunk állást, amelynek a lényege, hogy a Békés megyei önkormányzatnak Békés megye lakosságát kell szolgálnia, még ha a kormány nem szereti Békés megyét, akkor is. 

 

Az akkori kormány nem szerette Békés megyét?

- 2006-ban már egy kész programmal indítottuk el a munkát, az első ülésünkön közmeghallgatást tartottunk.  Meghatároztuk Békés megye legfőbb fejlesztéseit, megvalósíthatósági tanulmányt készítettünk, megalkottuk a megye fejlesztési programját, a közös fejlesztési tervet, amelyet a kormány elutasított Bajnai Gordon akkori gazdasági miniszter aláírásával.  Ez az az időszak volt, amikor is, ha a szocialistáknak elég képviselője van a döntésekhez, akkor 2006 nyarán a szocialista kormány beterjesztett törvényjavaslata szerint felszámolás alá került volna Békés megye is.

Mi azt mondjuk, hogy mi Békés megyei lakosok és felelős, választott vezetők szeretjük Békés megyét. Szeretjük azt, amiért dolgozunk és akikért dolgozunk. A választóknak is azt ígértük, hogy mindent megteszünk azért, hogy a munkalehetőségek ne romoljanak, hanem javuljanak a megyében, másrészt mindent meg kell tenni az itt élő emberek biztonságának és biztonságérzetének megőrzésében és javításában.

A munkahelyekért való cselekvés legelemibb eszköze a megye fejlesztése. Mint gazdaságpolitikus, úgy gondolom, hogy a legjobb megoldások mindig a hosszú távú együttműködést biztosító fejlesztések. Ilyen a 44-es út fejlesztése, a vasút fejlesztése, a vállalkozói telephelyek megvalósításának a segítése, amelyek munkahelyeket hoznak létre, a szakképzés megújítása és valódi elhelyezkedést biztosító szakmák oktatása a megyei önkormányzat intézményeiben. 

 

"A legjobb megoldások mindig a hosszú távú együttműködést biztosító fejlesztések"

 

Hogyan próbálta meg kivédeni a megyei önkormányzat a válságot?

- 2008-ban új helyzet alakult ki, hiszen a magyarországi erkölcsi, gazdasági válság mellé a nemzetközi pénzügyi válság is társult, amely a fizetésképtelenség határára sodorta az országot. A vidék magára maradt, és a megyei önkormányzat érzékelve a megyei szakemberek, önkormányzatok, gazdasági érdekvédelmi szervezetek, kamarák, szakszervezetek, tudományos műhelyek és egyáltalán a munkahelyeket megőrizni akaró vállalkozók igényét, egy széleskörű összefogást, együttműködést hozott létre.  Az elmúlt 2 évben a válságra az országban egyedülálló módon adott választ a megyei önkormányzat a Növekedésorientált Gazdaságfejlesztési Program megfogalmazásával és végrehajtásával. Ennek keretében mintegy 11 program területén kezdeményeztünk megoldásokat, annak érdekében, hogy a megye a válságra egy fejlődést biztosító megoldást, választ adjon. Előrehoztunk beruházásokat Békésen, Gyulán, kollégiumot  és tanszállodát építettünk, épületeket, műhelyeket, tantermeket újítottunk fel, kórházi osztályt építettünk stb. A megye értékeit jelentő kitörési pontokat segítettük úgy, mint a vendégvárást, a megyei értékek piacra jutásának segítését, az informatika munkahelyteremtő lehetőségeinek kihasználását, a közös beszerzések megszervezését. Elindítottuk a megyei kutatásfejlesztés programjait, támogattuk a szakképzést, kezdeményeztük a hiányszakmák pótlását és kezünkbe vettük a főbb Békés megyei útvonalak, közutak továbbfejlesztésének tervezését.

A megyei aktív civil szervezeteket bevontuk a lakosságot érintő szolgáltatásokba, segítettük az idősgondoskodás, turizmus, munkanélküliek elhelyezkedési kérdéseivel foglalkozó civil szervezetek tevékenységét. A pályakezdő diplomásoknak első munkahelyhez jutását segítő, munkatapasztalat szerző pályázatokat írtunk ki és a megye jó néhány önkormányzatánál biztosítjuk a gyakorlati foglalkoztatást.

 

Hogyan tudta ellensúlyozni a megyei önkormányzat a kormányzati megszorításokat?

- Az egyensúlyra törekvő gazdálkodással. A kormányzat több milliárdos évenkénti restrukciója /elvonása/ ellenére is célul tűztük ki, hogy a megyei önkormányzat pénzügyi helyzete egyensúlyban legyen, sőt kellő tartalékokkal is bírjon a rendkívüli, előre nem várt helyzetek kivédésére legalább úgy, mint az elénk táruló lehetőségek kihasználására, fejlesztésekben való részvétel biztosítására. Így a kormányzati pénzmegvonásokra reális, újszerű megoldást alkottunk meg, fogadtunk el, amely kitűzte, ha minden megyei feladat és szolgáltatás, megyei intézmény egyensúlyban van, akkor a megyei önkormányzat pénzügyi helyzete is egyensúlyban van. Ezért az egyre csökkenő kormányzat által biztosított közpénz keretei között igyekeztünk a megye szolgáltatásit megtartani, sőt fejleszteni, bővíteni, átalakítani, hogy az emberek a legkevésbé vegyék észre a szolgáltatások felhasználása során a pénzhiányt. Ezek a szolgáltatások az oktatás, a kollégiumi ellátás, az idősekről és az árvákról való gondoskodás, a betegek és kiszolgáltatottak gyógyítása, ápolása, a megyei önkormányzat színházának, kiállítóhelyeinek értékei, szórakoztató és bemutató színtereinek tevékenysége. Így lett a legfontosabb közgazdasági szabály a „hatékonyság mindenek felett" az emberek, a 400 ezer békés megyei lakos érdekében. Ezért nem lehettünk tekintettel szűkebb szakmai, egyéni érdekekre.  Így többek között mintegy 100 fővel csökkentette a vezetők számát és 25 intézmény önállóságát szüntette meg a megyegyűlés.

Intézményeinkben elsőbbséget kaptak az oktató-nevelő, gyógyító-ápoló, gondoskodó, művelődést adó megyei feladatok és jelentős átalakítások, korszerűsítések történnek a szolgáltatásokban nem közvetlenül résztvevő területeken mint például a takarítás, fuvarozás, irattározás, karbantartás, könyvelési adminisztráció. Ezeket a lépéseket a 2009. év folyamán bevezetett „Bajnai-megszorító csomag" következtében kellett megtenni, amelynek eredménye majd csak 2011-ben és azt követő években lesz kézzelfogható.

 

"A kormányzati pénzmegvonásokra reális, újszerű megoldást alkottunk meg"

 

Említette az országban első nyertes kórházpert. Mikorra várható a kártalanítás?

- A kártérítési per ma is folyamatban van, és nagyon bízunk benne, hogy megtérül a több milliárdos kár, amely miatt közvetlenül Békés megye lakossága ma is hátrányt szenved. Bízom benne, hogy kiállásunk Békés megye betegeiért eredménnyel jár, és az új polgári kormány segítséget ad a minél gyorsabb kártalanításban.

Az elmúlt időszakban  az előző kormány megszorító intézkedései ellen kellett védelmet nyújtani. A problémák egy része kivédhetetlen volt, például az, hogy ma szívinfarktusos betegek ellátását Békés megyében nem finanszírozza a kormány, vagy ma már több mint ezer szemműtétre váró, kiszolgáltatott embernek kell több, mint egy évet várni, hogy újból láthasson.  A segítséghez társadalmi összefogásra és adományokra van szükség. Az alelnök társammal mi megtettük az első lépést. A többletmunkáért megítélt ez évi jutalmat nem vettük fel, hanem felajánlottuk azt a beteg emberek megsegítésre. Ide sorolhatom talán a másik nagy halálozási okot jelentő, veszélyeztetett betegek csoportját a daganatos betegek gyógyítását, melyet természetesen nem tudtunk magunk megoldani, de én úgy gondolom, hogy jelentős védelmet és kárenyhítést tudtunk biztosítani a kórházi gondozást keresőknek.

 

Szerencsére Békés megyét jelenleg elkerülte az árvíz, de a belvíz mindig komoly gondokat okoz. Hogy áll most a belvíz elleni védekezés?

- Még az 1998-2002 közötti rendkívüli időjárás emlékezetünkbe véshette, hogy Békés megye a vizeknek kitett Körös-völgy, ahol az árvíz mellett a belvizet sem lehet lebecsülni, ezért tartós megoldásról határoztunk. Fejlesztési programot indítottunk el, amelyet a 2006 utáni kormány nagyban lefékezett, hasonlóan, mint a Vásárhelyi tervet a Tisza esetében. Elkészültek a tervek 15 településen, de a mai napig nem hagyták, hogy elinduljanak a csatorna építkezések. Ahol viszont megépült időközben ez a védelmi rendszer, legyen az Orosházán, Szarvason, Békéscsabán, Kondoroson vagy Hunyán, Gyulán, Sarkadon, Kétegyházán, Gyomaendrődön ott ma nagyobb biztonságban lehetnek otthonaink és termőföldünk, ami az életet jelenti ezen a vidéken.

Még kiemelném azt, hogy a megye védelmi pajzsán minden rést be kell foltozni, minél teljesebb védelmet kell biztosítani, így született meg a döntés, a Körös Mentőcsoport létrehozásáról 58 fővel, ahol a hivatásos védelem szervezői mellett önkéntesek bevonásával egy ütőképes szervezetet hoztunk létre, amely már bizonyított az idén a borsodi nagy áradásoknál. Ez a csoport Békés megyében is segítséget jelenthet.

 

Hogy érzi, milyen ma Békés megye?

- Egy olyan megye, amire büszkék lehetünk. Sikeres fesztiválok és eredményesen működő közszolgáltatásaink vannak. Elindult egy olyan új gondolkodásmód, amely az akadályok megoldása mellett a lehetőségekkel való élés megoldásait is szem előtt tartja. Ehhez viszont először is a lelkekben és fejekben kell rendet tenni, amelyhez viszont szeretni is kell az embernek azt a helyet ahol él, azt a munkát, amit magáénak érez. Talán az elmúlt 4 évben egy kicsit jobban megszerettük saját otthonunkat, Békés megyét és megerősödtünk a terhek súlya alatt.

 

 

Forrás: Békés Megyei Önkormányzat - B.T.

 

Feltöltötte: G.E.

 

 

Békés Megyei Önkormányzat - MCOnet

 

Szóljon hozzá a fórumon!: Büszkék lehetünk Békés megyére