Kedden (2012. április 17-én - a szerk.) az önkormányzatok eladósodottságáról tartott nemzetközi konferencia utáni sajtótájékoztatón Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke elmondta, hogy egyértelműen romlott az önkormányzatok pénzügyi helyzete az elmúlt években. 150 város, és a megyei jogú városok egyharmada vészhelyzetben van, és azonnali pénzügyi intézkedésekre van szükség. Az önkormányzatok eladósodásának fő oka az lehetett, hogy a nagyobb arányú uniós támogatásra nagyobb önrészre volt szükség. Így a költségvetésükben keletkezett rést csak hitelekkel vagy kötvény kibocsátással tudták finanszírozni. A Számvevőszék elnöke szerint további lépések szükségesek a feladat és hatásköri leosztás esetében, amihez a tavaly elfogadott önkormányzati törvény jó alap lehet.

- 1247 milliárd Ft. Még kimondani is sok, pedig ennyi adósság terheli a magyar önkormányzatokat. Az Állami Számvevőszék és az érdekvédők már régóta kongatják a vészharangot, szerintük a helyzet tarthatatlan. Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a vendégünk, jó estét kívánok!

- Jó estét kívánok!

 

- Elnök úr, tegnap itt voltak külföldi szakértők is, akik elmondták a véleményüket, de talán nem is kell külföldre menni, mert ha szétnézünk kis hazánkban, akkor azt látjuk, hogy ahány település, annyi probléma. Vagy mégsem? Mert azért nem mindenki van rossz helyzetben. Hogy van az, hogy van olyan önkormányzat, amelyik tudja jól csinálni, él, mint hal a vízben, tud gazdálkodni a forrásaival és van, amelyik csődbe megy.

- Induljunk ki abból, hogy egy komoly pénzügyi helyzetromlás ment végbe a teljes önkormányzati rendszerben a 2007 és 2010 közötti időszakban. E mögött a saját bevételek jelentős csökkenése, illetve beruházási oldalon a kiadások jelentős növekedése van, ami együttesen az említett 1247 milliárd forintos adósság 80 százalékát birtokló önkormányzatok esetében 650 milliárd forintos lyukat, hiányt hozott erre. Tulajdonképpen ezt kellett kipótolni annak a drasztikus hitelnövekedésnek és kötvénykibocsátásnak, amit 2007 és 2010 között tapasztalhattunk.

 

- Elnök úr, mi lehet ennek az oka? Sokan a politikához kötik ugyanis ezeket a pénzosztásokat. Az elmúlt 8 évben, amikor a szocialisták regnálták, a megyei önkormányzatok és a nagy megyei jogú városok fideszes uralom alatt voltak, akik azt is mondhatják, hogy ők nem kaptak pénzt, így hitelből és kötvénykibocsátásból kellett fedezni a kiadásokat. Ezt vizsgálták?

- Differenciált volt a kép. A megyéknél szembesültünk azzal, hogy négy év alatt 16,8 százalékkal csökkent a nominális jövedelem, azaz 100 forint helyett csak 84 forintot kaptak. Ez reálértékben közel 30 százalék körüli csökkenés. Gondoljunk bele, egy ekkora visszaesés még egy család vagy egy vállalkozás esetében is szinte megrendítő erejű. E mögött nyilvánvaló politikai, illetve Parlamentben meghozott döntések vannak. De más önkormányzatok esetében, vagyis az összes többi kisebb város, a kerületek a főváros, a megyei jogú városok esetében is csupán 6 százalékos volt a növekedés. Ez azért több mint 5 százalékos reálcsökkenésnek felel meg. Tehát nem teljesen volt arányos a pénzügyi helyet romlása, differenciált volt a hatás. Mindeközben a külső hatások is differenciáltan érték az önkormányzatokat, de a tendencia minden esetben romló volt.

 

A felelős önkormányzatok egy része meg tudta oldani a költségcsökkentéseket és bevételnöveléseket, csak nem tudták olyan mértékben ezeket az egyensúlyjavító intézkedéseket megtenni, amilyen mértékben akár a saját bevételeik, akár az állami bevételek csökkenése ezt indokolttá tette volna. Ez teremtette meg végül is azt a helyzetet, hogy jelentős mértékű, nem csak egy-egy önkormányzatra jellemző, hanem rendszerszintű adósságkockázat merült fel.

 

Napi számlák kifizetése került veszélybe, de ma még nem az eddig felvett hitelek okozzák a legnagyobb problémát. Ezek visszafizetése igazán ugyanis csak 2014 után fog bekövetkezni, hiszen az önkormányzatok 15-20 évre vettek fel hiteleket, mégpedig 3-5 éves türelmi idővel. Most az alapvető működésben vannak gondok, az intézmények bevétele és kiadása közötti különbség okoz gondokat. Legnagyobb mértékben a kórházak esetében jelenik ez meg. Szinte azt lehet mondani, hogy amelyik önkormányzatnak kórháza volt, nehéz pénzügyi helyzetben is van. Ott is gondok vannak, ahol nagy beruházásokat hajtottak végre. Minél sikeresebb volt látszólag egy város, egy polgármester, annál inkább megrendült a pénzügyi háttér.

 

- A kormány az infrastruktúra és az intézmények egy részét átveszi állami kezelésbe. Nem arról van szó, hogy egyik zsebünkből átrakjuk a pénzt a másikba, és azt reméljük, hogy ettől jobb lesz a finanszírozás? Az önkormányzatoknak nyilván jobb lesz, mert nem nekik kell fenntartani az intézményrendszert, de az államnak fizetni kell majd.

- Nemzetgazdasági szempontból tulajdonképpen mindegy, ki a kezelő, hiszen a kockázat most átkerült a kormányzati színtérre. Ahogy átkerülnek a kórházak és az iskolák, szintén az történik, hogy a kormány visszakapja azt a problémakört, amit tulajdonképpen részben a saját, részben a parlament döntéseivel az állam hozott nehéz helyzetbe az előző években. Bár azt azért hozzá kell tenni, hogy más mozgástere van egy megosztott döntéshozó jogkörnek, és más egy egyben tartottnak. Mi ezt a kérdéskört nem vizsgáltuk.

 

Ebben a csomagban az ÁSZ 117 önkormányzatot ellenőrzött le, aminek folyományaként több mint 360 önkormányzatról tudtunk véleményt mondani. Azt tapasztaltuk, hogy ahol tudták érvényesíteni a méretgazdaságosság közgazdasági elvét, ott jelentős megtakarításokat tudtak tenni. Az önkormányzatoknál kilencezer intézmény van, ennek elég nagy hányada átkerül a kormányzathoz. Ez azt jelenti, hogy ami eddig több mint háromezer önkormányzatnál volt, azt most egy tulajdonosnál, egy kézben összpontosul majd. Így a potenciális ésszerűsítő intézkedések lehetősége adottabb lesz a kormány számára, mint az önkormányzatoknál volt.

 

- Nagyon kevés időnk van, így rövid választ kérek szépen. Azonnali pénzügyi beavatkozást sürgetett. Ez mit jelent? Mert, hát miből? Az államnak ugyanis nincs pénze.

- Mi nem az állam felé szólaltunk fel, az államnak csak azt mondtuk, hogy alakítsa át az ÖNHIKI rendszerét, az úgynevezett kiosztó-támogató pénzeket és inkább normatív alapú pénzeket egészítse ki reorganizációval, konszolidációval. Ma is az a helyzet, hogy ha egy önkormányzat csődbe megy, akkor végső soron az állam vállal szerepet. Az elmúlt 16 évben a csődtörvény alapján 70 önkormányzat ment csődbe Magyarországon, és ezekben az esetekben az államnak is részt kellett venni a folyamatban.

 

De mi nem csak ezt mondtuk, hanem átadtunk egy hosszú listát a polgármestereknek, a jegyzőknek, a képviselőtestületeknek, hogy milyen irányú kockázatokat azonosítottunk be, és ott milyen intézkedési irányokat javasolunk. Jók egyébként a tapasztalataink, a visszajelzés az, hogy nagyon sokan már el is kezdték megvalósítani az intézkedéseket.

 

- Hát majd a jövő eldönti, hogy az érintettek megfogadták-e a tanácsukat. Köszönöm szépen, hogy itt volt Domokos László.

- Köszönöm szépen.

Az interjút itt nézheti meg.