Domokos László

Domokos Lászlóval készített interjút a Magyar Idők

2016-04-22 13:18
Magyarország 2006-os költségvetése szolgált a legelrettentőbb példaként arra, milyen az, amikor a büdzsét átszövi a hamisság, a szándékos megtévesztés – mondta a Magyar Időknek az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László úgy vélte: ilyen aggályok a jövő évi költségvetés tervezeténél azért sem merülnek fel, mert a készítők elkülönítették az állam működésével kapcsolatos összegeket, a fejlesztések tételeit és az uniós pénzeket. 
 
– A kormányzat úgy döntött, ezúttal is tavasszal alkotja meg az ország következő költségvetését, így már alaposan benne vagyunk a büdzsé kialakításának időszakában. A folyamatban a közpénzek elköltését ellenőrző Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) is megvan a maga teendője. Hozzáfogtak feladatukhoz?
 
– Az ÁSZ egész évben rajta tartja a szemét az állam gazdálkodásán, a legfontosabb feladat rendszerint az előző évi büdzsé végrehajtásának ellenőrzése, s a jövő évi költségvetési törvény tervezetének véleményezése. Most ez utóbbinál tartunk. A számvevőszéknek jelenleg arról kell állást foglalnia, hogy a 2017-re szóló kormányzati javaslat megalapozott-e. Másképpen: beérkezhetnek-e a várt bevételek, és a megszabott keretek között tarthatók-e a kiadások. Régi tapasztalat, hogy a tervek leginkább akkor teljesülnek, ha a kormány gondoskodik az alapos előkészítésről: figyelembe veszi a különböző előrejelzéseket, elvégzi a szükséges háttérszámításokat, és döntéseit szakszerű hatástanulmányokra alapozza.
 
– Az utóbbi időkben előfordult, hogy az ország adott évi költségvetését komoly hiányosságok, tévedések terhelték?
 
– A legnagyobb veszélyt ez ügyben mindenkor az jelenti, ha az állami gazdálkodás pénzügyi terveit átszövi a hamisság, a szándékos megtévesztés. A megtévesztésnek pedig az a legnyilvánvalóbb formája, amikor a reálisnál jobb gazdasági prognózissal számol a kormányzat, esetleg egyes bevételeket tudatosan túltervez, vagy némely kiadásokat szándékosan alulkalkulál. Magyarországon a legelrettentőbb ilyen példát a 2006. évi költségvetés szolgáltatta. Abban az esztendőben ráadásul ország-gyűlési választásokat is tartottak. Ilyen káros jelenséggel – mondhatom, szerencsére – 2010 óta nem találkoztunk. Azért, hogy a hamisságnak még csak a lehetősége se merüljön fel, az ÁSZ is felelős. Éppen emiatt időről időre szigorítjuk ellenőrzésünket – erre idén is sort kerítettünk. A számvevőszék immár elsősorban azokra a bevételi és kiadási tételekre összpontosít, amelyek legalább a főösszeg fél százalékát elérik, s így rizikót hordozhatnak. Ilyenkor az a kérdés: mekkora a kockázata annak, hogy az adott bevétel nem éri el a tervezett mértéket, vagy a szóban forgó kiadás meghaladja a vártat. Elemzésünk ilyenkor igen alapos. De megvizsgáljuk azt is, hogy a költségvetési javaslat a közpénzek szabályos és eredményes felhasználását szolgálja-e, tetten érhető-e valahol is a pazarlás lehetősége.
 
Domokos László: A fejlesztések költségvetése készül
 
– A 2017-es büdzsé tervezetéről most mi mondható el?
 
– Még nem fejeztük be a vizsgálatunkat. A jelenlegi tervek szerint az Országgyűlés május 9-én kezdi tárgyalni a törvényjavaslatot, az ÁSZ véleményét így az azt megelőző napok valamelyikén tesszük le a képviselők asztalára. A legfontosabb megállapításokat pedig szóban is ismertetni fogom a törvényhozás előtt. Arról azonban már most beszámolhatok, hogy 2017-ben a korábbinál nagyobb arányban költene az állam különféle fejlesztésekre és olyan lépésekre, amelyek a nemzetgazdaság gyorsabb növekedését segítenék elő. Kiemelem ezek közül a lakosság lakásberuházásainak ösztönzését: erre a célra százmilliárd forinttal több juthat jövőre.
 
– Az uniós pénzeknek milyen szerep juthat?
 
– Ez ügyben érdekes helyzet áll elő. A büdzsé tervezete ugyanis az uniós támogatások nagymértékű felhasználásával számol. Erre azonban csak akkor nyílik lehetőség, ha magyar forrásból – vagyis saját pénzből – közel hétszázmilliárd forinttal kiegészítjük az uniótól érkező összegeket. A hétszázmilliárdos summa nem csekély, olyannyira nem, hogy eléri a hazai GDP két százalékát. Ez a tétel nyilván növeli majd a 2017-es költségvetés hiányát, a pénzügyi hátrányt azonban más tényezők ellensúlyozhatják. Ezek közül is a legfontosabb, hogy fejlődésünk felgyorsulhat attól, ha az elérhető uniós pénzek meghatározó részét már az EU 2020-ig tartó, hétéves pénzügyi ciklusának középéig, vagyis a jövő év végéig felhasználjuk. Könnyű belátni: a támogatások gyors lehívása révén hamarabb készülhetnek el az infrastrukturális beruházások, a hazai cégek előbb juthatnak pénzhez vagy megrendeléshez, s a munkahelyek számának emelkedése is folytatódhat a kereslet bővülése mellett. A ráfordítás tehát a növekedés és a versenyképesség előnyével kecsegtet, s ezek – jelenleg – a világ minden pontján óriási kincsnek számítanak.
 
– Számos országban nagy jelentőséget tulajdonítanak az átláthatóságnak is, a korrupciómentes ügyvitel pedig a transzparens állami működés szükséges velejárója. A tiszta viszonyok kívánalma számon kérhető az aktuális költségvetési törvény tervezetén?
 
– Természetesen igen. Az átláthatóság dolgában egyébként éppen a számvevőszéknek van megkerülhetetlen szerepe, hiszen az ÁSZ-nak kell megnéznie, hogy a törvényjavaslatban szereplő számok megalapozottak-e. Az átláthatóságért ezzel együtt is a büdzsé kialakítói tehetnek a legtöbbet. Elmondhatom: ez ügyben a 2017-es költségvetés érdemi előrelépést jelent. A jövő évről szóló javaslatban ugyanis három csoportba osztották a bevételeket és a kiadásokat. Az elsőben az állam működésének összegei szerepelnek, a másodikban a fejlesztéssel kapcsolatos különféle tételek találhatók meg, a harmadikban pedig az uniós pénzek kaptak helyet. Így a dolgok nem keverednek össze, és alapját veszíti minden vita ebben a témakörben. Egyértelműen kiderül ugyanis, mennyit költ az állam a közösből saját magára, s mennyiből próbálja javítani a viszonyokat, a lakosság életkörülményeit, a vállalkozások helyzetét. Az elkülönítés arra is lehetőséget ad, hogy az állam tükröt tartson maga elé: tudja-e fedezni a működését a szigorúan vett bevételeiből. A kormány most azt tűzte ki célul, hogy az egyenleg nulla lesz 2017-ben, vagyis az apparátus ezúttal semmiképp sem nyújtózkodhat túl a takaróján.
 
Forrás: Magyar Idők