Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg a „Hősök, királyok, szentek - A magyar történelem képei és emlékei" című kiállítást hétfő este a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlat historikus tablókon, portrékon, ritkán látható történelmi dokumentumokon és tárgyakon keresztül idézi fel a magyar államiság ezer évét.
A kormányfő a vasárnap hatályba lépett Alaptörvény előtt tisztelgő, a kommunizmus előtti időszakot feldolgozó tárlatot grandiózusnak és bensőségesnek nevezte. Azt mondta: „a kétharmados parlamenti forradalom" vezetett az alaptörvényhez, amellyel „gránitszilárdságú alapot" teremtettek.

Orbán Viktor beszédében kitért arra is, hogy a magyarságot ezeréves történelme során két alapelv vezérelte, segítette: a kereszténység és az állami szuverenitás eszménye. „Ezek az eszmények olyan erősnek bizonyultak, hogy tíz évszázad sem tudta kikezdeni" - jelentette ki. Mint mondta, a tárlat megemlékezik azokról a történelmi nagyságokról, akik életüket, erejüket és tehetségüket áldozták a nemzetért, a kereszténységért és a függetlenségért.

A miniszterelnök szerint az Alaptörvény életbelépése az „újjáalapítás pillanata" is egyben, „megújítja azt a közösséget, amit magyar nemzetnek hívunk."

A 84 műtárgyból és 27 dokumentumból álló anyagban többnyire neves művészek ismert alkotásai kaptak helyet, amelyeket azonban ilyen formában és összefüggésben eddig nem láthatott a közönség. A művészettörténészek kiemelték Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményét, amely eddig soha nem hagyta el a Parlamentet.

A műtárgyak mellett a magyar államiság szempontjából nagy jelentőségű dokumentumok is szerepelnek a kiállításban, többi között a Szent István törvényeinek legrégebbről fennmaradt lejegyzéseit őrző Admonti-kódex, Werbőczy Tripartituma, Sylvester János Biblia-fordítása, a Habsburg-ház nőági örökösödését lehetővé tevő Pragmatica Sanctio, az 1848-as Áprilisi törvények, a Kiegyezési törvények eredeti, a király által aláírt kézirata vagy az 1949-es alkotmány Rákosi által szignált példánya.

A kiállítást követően a Magyar Állami Operaházban rendezett gálaest Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának nyitányával kezdődött. Az államfő beszédében hangsúlyozta: több mint két évtizede voltunk adósak az alkotmányos megújulással, „ezzel illett volna kezdeni egykor, az átmenet idején, ahogy barátaink is tették a vasfüggöny lebontása után".

Schmitt Pál örömét fejezte ki, amiért az alaptörvényben ismét méltó helyet kapott a Szent Korona. Mint mondta, az nem csupán különleges tárgynak számít, hanem jogfolytonosságunk kifejezőjének, nemzeti szuverenitásunk és egységünk letéteményesének, európaiságunk közjelének. Szólt arról is, sokak munkája kellett ahhoz, hogy az alaptörvény jogrendünk alapköve lehessen, korszerű, európai alakot ölthessen. Az eddigi, átmenetinek elfogadott, 1949-es dátummal ellátott alkotmányt immár olyan alaptörvény váltotta fel, amely széleskörű konzultáció eredményeként, a nemzeti és az európai értékekre építve született, s amely rögzíti az ország polgárainak - tartozzanak bármely nemzetiséghez -, az egyéni és a közösségi jogait - fejtette ki a köztársasági elnök. Hangsúlyozta: az új törvény az Európai Unió alapjogi chartája szellemében meghatározza az alapvető szabadságjogokat, s megerősíti a jogállamiság és a demokrácia értékeit és intézményeit.

 

forrás: MTI