A fenntarthatóság egy olyan kifejezés, amellyel napjainkban az élet számos területén találkozunk, így a gazdaságban is. A Pénzügyi Szemle című közpénzügyi szakfolyóirat különszámában megjelent, Pulay Gyula kollégámmal közösen jegyzett cikkünkben megvizsgáltuk, hogy hogyan értelmezhető a fenntarthatóság fogalma a költségvetésben.

Az elmúlt tíz év egyik legnagyobb eredménye, hogy az Állami Számvevőszék először értékelte az összes magyarországi önkormányzat és hivatalaik korrupció elleni védettségét, amely során az ÁSZ minden polgármestert tanácsadó levéllel támogatott. A jelenlegi nehéz helyzetben biztató, hogy az önkormányzatok integritási kontrolljai a járvány okozta megnövekedett korrupciós kockázatok mellett is javultak.

Az Egyesült Királyság Számvevőszéke által alkalmazott „rapid audit” gyakorlatot egyre nagyobb érdeklődés övezi a nemzetközi ellenőrzés-szakmai színtéren. A téma az utóbbi időben az Állami Számvevőszéken belül is növekvő figyelmet kapott, hiszen ezzel az új megközelítéssel hiteles, korrekt, gyors és időszerű tájékoztatás adható, amellyel fel lehet lépni a dezinformáció ellen.

Lassan már egy éve annak, hogy a világjárvány a négy fal közé kényszerített minket, így életünk számos színtere is az otthonunkba költözött. A nappaliból végezzük a munkát, a konyhából a bevásárlást, a kanapéról követjük kedvenc színdarabjaink online közvetítését, középiskolás és egyetemista gyermekeink pedig az íróasztal mellől jelentkeznek be az órákra. Drasztikus változások ezek, amelyek a munka világát is jelentősen átformálták. 

A koronavírus ellen a határok sem védenek. Az eddigi tapasztalatok, a tudományos felmérések is azt mutatják, hogy ebben az esetben csak egy teljeskörű, a közösségi védelmet kialakító nyájimmunitás megteremtése nyújthat megoldást, amely a védőoltáson keresztül történhet meg.