Domokos László

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy az 1989-ben elfogadott ÁSZ törvény csak az állami tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdálkodó szervezetek ellenőrzését tette lehetővé, az önkormányzati társaságok esetében ilyen jogosultsága nem volt. Az ÁSZ elnökének kezdeményezésére az ÁSZ 2011. január 1-jétől kapta meg ezt az ellenőrzési jogosítványt. Ezután kerülhetett sor a legtöbb pénzügyi problémával küzdő és így a legkockázatosabb társaság, a BKV ellenőrzésére.

Az ellenőrzés megállapította, hogy Fővárosi Önkormányzat nem biztosította a szükséges mértékben a közforgalmú közlekedés közszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez a forrásokat, valamint elmulasztotta a tulajdonosi jogkörrel felruházott bizottságok beszámoltatását is.

A BKV gazdálkodása a 2003-2009. években folyamatosan veszteséges volt. A nehéz pénzügyi helyzet kialakulásában kiemelkedő felelőssége van a Fővárosi Önkormányzatnak, amely a BKV-val kötött szerződésekben vállalt finanszírozási kötelezettségét nem teljesítette maradéktalanul.

A 2004-ben kötött Szolgáltatási szerződésben a bevételekkel nem fedezett indokolt költségek megtérítésére és a méltányos nyereség biztosítására kompenzációfizetésben állapodott meg a Fővárosi Önkormányzat és a BKV. A független szakértő által auditált kompenzációszámítási modell alapján a 2004-2012. évekre a társaság várható kompenzációigénye évi 31,6 és 38,7 milliárd Ft között volt. A Közgyűlés 2005-ben elfogadta a modellt a számított kompenzációigény megállapításának alapjaként. A BKV vezérigazgatói azonban 2005 és 2011 között egyetlen alkalommal sem nyújtották be a számított kompenzációra vonatkozó igényt a Főváros Önkormányzatának. A BKV és a Főváros Önkormányzata a 2004-2010. évekre vonatkozóan nem hajtotta végre a tömegközlekedési kompenzáció éves elszámolását sem.

Mindezek után a Fővárosi Önkormányzat nem tett eleget a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének, és nem fizette ki az általa megrendelt és a társaság által teljesített szolgáltatás teljes ellenértékét. Ehelyett a tulajdonosi joggyakorlással felhatalmazott bizottságok jóváhagyták, hogy a BKV tervezett veszteségeit hitelfelvétellel finanszírozza. A bizottságok a döntésekről a Közgyűlést annak ellenére nem tájékoztatták, hogy ezek az ügyletek a BKV gazdálkodásában kockázatot és többlet kamatkiadást jelentettek - ez az összeg 2002 és 2010 között összesen 41,4 milliárd Ft-ot tett ki.

A tulajdonos Fővárosi Önkormányzatnak lett volna jogi lehetősége, de mégsem ellenőrizte a BKV gazdálkodását - mutatott rá Domokos László a sajtótájékoztatón.
Az ÁSZ elnöke elmondta, hogy a BKV gazdálkodásában is talált hiányosságokat az Állami Számvevőszék. A BKV munkavállalóinak átlagkeresete 16,9-22,2%-kal haladta meg a szárazföldi személyszállítás ágazat átlagkeresetét. A társaság vezetői alapprémiumot és ösztönző prémiumot is kaptak, amelyek egyenként az alapbér legalább 150%-át tették ki. Efölött ott volt az önkéntes pénztári tagdíj-hozzájárulás, a névre szóló életbiztosítás, a korlátlan belföldi és külföldi szolgálati személygépkocsi és mobiltelefon használat, a 12 havi végkielégítés, a 100 nap felmondási idő, a négyhavi titoktartási díj, valamint az utazási és gépkocsi-vásárlási kedvezmény.

A működéshez szükséges eszközállomány szinten tartása nem volt biztosított. A járműállomány műszaki állapotát mutatja, hogy az összes járműkategória túlhaladta a tervezett életkorát. Az infrastruktúra minden alrendszere elérte azt a határpontot, amely alatt szinte bármikor előfordulhatnak hibák. A forgalmi következményeket a menetkimaradások száma szemlélteti legjobban: a 2010. évi menetkimaradások száma közel kettő és félszerese volt a 2007. évinek, ami komoly forgalombiztonsági kockázatot jelent.

A BKV az adósságfinanszírozási és likviditási problémái megoldásánál jelentkező kockázati tényezőket nem kezelte eredményesen. A társaság kizárólag a hitelfelvétel elmaradásának kockázatait mutatta be. A hitelfelvétel következményeire vonatkozóan kockázatelemzést nem végzett.
Az Állami Számvevőszék elnöke leszögezte, hogy pénzügyi egyensúly fenntarthatóságának alapvető követelménye, hogy a BKV ráfordításai a bevételekben megtérüljenek, és a hitelek visszafizetése is a bevételekből legyen biztosítható.