Megalapozott a 2019-es központi költségvetésről szóló törvényjavaslat, kialakítása támogatja a költségvetés rövid és középtávú stabilitását, hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedéshez – ezt állapította meg az Állami Számvevőszék. A törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényben meghatározott államadósság-szabálynak, valamint – egy előírás kivételével – a költségvetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Domokos László, az ÁSZ elnöke a számvevőszéki véleményt Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének adta át. Véleményében az ÁSZ rámutat: a 2019-es költségvetési törvényjavaslat hozzájárul Magyarország költségvetési stabilitásának fenntartásához, és a magyar gazdaság fenntartható kifehérítéséhez.
Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségét teljesítve összeállította véleményét a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról. Véleményében az ÁSZ a költségvetési tervezés egy adott állapotáról nyilatkozik. A véleményadás célja, hogy az ÁSZ hozzájáruljon ahhoz, hogy az Országgyűlés a még hiányzó törvények megalkotásával, illetve módosító javaslatok elfogadásával megalapozott, a reálisan felmerülő kockázatokat kezelni tudó költségvetést fogadjon el. Véleményező tevékenységével az ÁSZ nemzetközi összevetésben is kiemelkedő mértékben járul hozzá a költségvetési folyamatok átláthatóságához /Open Budget Survey 2017/.
Az ÁSZ megállapította, hogy a 2019. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elkészítése során a tervezést végző szervezetek a jogszabályi és egyéb belső előírások szerint jártak el. A költségvetési törvényjavaslat szerkezete és tartalma összhangban van a jogszabályi előírásokkal, ezáltal teljesül a felelős költségvetési gazdálkodás követelménye. A 2019-es költségvetési törvényjavaslat bevételi előirányzatai teljes körűen (100%) megalapozottak, a kiadási előirányzatok 92,5%-a megalapozott, 7,49%-a részben és a fennmaradó része (0,01%) nem megalapozott. A feltárt kockázatok megfelelő költségvetési intézkedésekkel kezelhetőek, továbbá az Országvédelmi Alapban rendelkezésre álló forrás (60 Mrd Ft) elegendő biztonsági tartalékot jelent a fennmaradó költségvetési kockázatok kivédésére – mutat rá véleményében az ÁSZ.
A Kormány a költségvetési törvényjavaslatban – összhangban a Konvergencia Programmal – 2019-re 4,1%-os gazdasági növekedést (GDP) határozott meg. Ennek realizálódásához hozzájárul a háztartások fogyasztási kiadásainak 4,8%-os, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,5%-os, valamint az export 6,9%-os bővülése. Továbbá a központi költségvetés bevételi és kiadási oldalát is jelentősen befolyásoló bruttó bér- és keresettömeg 10,3%-os növekedésével számol a Kormány. A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat a központi alrendszer pénzforgalmi hiányát 998,4 Mrd Ft-ban – 2018-hoz képest 362,2 Mrd Ft-tal kedvezőbb szinten – határozza meg, amely a nullszaldósan tervezett működési költségvetés mellett a felhalmozási költségvetés 402,1 Mrd Ft-os és az európai uniós fejlesztési költségvetés 596,3 Mrd Ft-os tervezett hiányából tevődik össze.
Az ÁSZ véleménye szerint a 2019-es költségvetési törvényjavaslat 119,4 milliárd forint nagyságrendű kockázatot hordoz magában. Ezek a kockázatok megfelelő intézkedésekkel kezelhetőek. A tartalék jellegű előirányzatok (Országvédelmi Alap, Rendkívüli kormányzati intézkedések, Céltartalék) megfelelő mozgásteret adnak a felmerülő kockázatok kezelésére. Az ÁSZ számítása szerint az európai uniós módszertan szerinti 1,8 százalékos hiánycél jelentős implicit tartalékot (527,2 Mrd Ft) jelent, azaz kisebb ütemű gazdasági növekedés és némileg nagyobb hiány esetén is teljesíthető a 3%-os korlát. A költségvetési és gazdaságpolitikai célok teljesíthetősége érdekében kiemelt fontosságú a rendelkezésre álló hazai és uniós források felhasználása során a gazdaságfejlesztési célok priorizálása – hívja fel a figyelmet véleményében az ÁSZ.
Az ÁSZ feltárta, hogy a kormányzati szektor strukturális egyenlegének számított mértéke kedvezőtlenebb a középtávú költségvetési hiánycélnál, ami nincs összhangban a stabilitási törvényben előírtakkal, ez azonban nem jelent kockázatot a költségvetés végrehajthatósága szempontjából. Véleményében az ÁSZ arra is rámutat, hogy a jelenlegi intenzív gazdasági növekedés révén folyamatosan bővülő költségvetési bevételek lehetőség teremtenek olyan biztonsági tartalék képzésére, amely a későbbi váratlan helyzetek, illetve külső ok miatt fellépő gazdasági sokkok, körülmények (például migráció) kezelését teszi lehetővé.
