Domokos László: az élettapasztalatok befolyásolják a kockázatvállalási hajlandóságot

Domokos László: az élettapasztalatok befolyásolják a kockázatvállalási hajlandóságot
Domokos László szerint hazánk gazdasági rendbetételéhez a jó törvények, a jó kormányzás, a felelős közpénzgazdálkodás és a szigorú ellenőrzés mellett az is szükséges, hogy Magyarország megvesse lábát a pénzügyi tudatosság talaján. A mai magyar fiatalságot azonban erősen kockázatkerülő magatartás jellemzi, ami akadályozhatja a pénzügyi lehetőségek kihasználását, ez pedig nemzetgazdasági szempontból is hátrányos lehet a jövőre nézve.
Az Állami Számvevőszék felsőoktatásban tanulók körében végzett felmérése több társadalmi jelenségre is felhívta a figyelmet a pénzügyi kultúra vonatkozásában.
 
A kutatás eredményei rámutattak arra, hogy a hallgatók pénzügyi kultúráját elsősorban az aktuális élethelyzet és a tapasztalatok határozzák meg. Az ÁSZ elnöke példaként említette azt a tényt, miszerint a házasságban élők fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkeznek, mint az egyedülállók, és az elváltak még magasabbal. A gyermeket nevelő fiatalok ismeretszintje meghaladja a gyermektelenekét. A lakáskörülményeket tekintve szignifikánsan jobb eredményt értek el az önálló lakásban élők, a legrosszabban pedig azok teljesítettek, akik a tanulmányaik során szülőknél, rokonoknál laktak. Hasonló eredményt hozott a külföldön tanulmányokat végzett fiatalok és az itthon maradók pénzügyi ismereteinek összehasonlítása, ahol a külföldön élők jobban teljesítettek.
 
Domokos László: az élettapasztalatok befolyásolják a kockázatvállalási hajlandóságot
 
Domokos László a kutatás eredményei alapján rámutat arra is, hogy egyértelműen magasabb pénzügyi kultúrával rendelkeznek a gazdasági szakos hallgatók a nem ilyen képzésekre járókhoz képest. Ennek ellenére nagy valószínűséggel mégis a nem gazdasági képzettségűekből lesznek vállalkozók, tehát éppen számukra elengedhetetlen a megfelelő pénzügyi, vállalkozói ismeretek elsajátítása.
 
A kutatás rámutatott arra is, hogy a felsőoktatásban tanuló fiatalok valós és vélt pénzügyi tudása között lényeges különbség van. A téves önértékelésből eredő kockázatokat némileg enyhíti, hogy a fiatalok közel háromnegyede kockázatkerülő magatartást mutat, ha pénzügyi döntést kell hoznia. A hallgatók kockázatvállalási hajlandóságát vizsgálva ugyanis megállapítható volt, hogy függetlenül attól, milyen a pénzügyi-gazdasági ismereteik szintje, a hallgatók erősen kockázatkerülők. Ezen kívül még azok is kockázatkerülőnek mutatkoztak, akik pedig meglehetősen magabiztosak saját pénzügyi tudásuk tekintetében.
 
Az ÁSZ elnöke szerint ez részben a pénzügyi válság hatásainak következménye, részben pedig a vállalkozói ismeretek nem megfelelő szintjéből adódik. Domokos László azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a túlzott kockázatkerülés a pénzügyi lehetőségek kihasználását akadályozhatja, s ez nemzetgazdasági szempontból is hátrányos lehet a jövőben.