Eredményesnek értékelte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a közszolgálati média rendszerének átalakítását, mert az elősegítette a médiavagyon megóvását és gyarapítását. Az vizsgálat eredményeit sajtótájékoztató keretében mutatta be az ÁSZ felügyeleti vezetőjével együtt Domokos László.
Domokos László beszámolt arról, hogy a számvevők megállapította, a közszolgálati média- és hírszolgáltatás 2010-ben megkezdett és 2011-től kialakított szervezeti, finanszírozási és kontrolling-rendszere hozzájárult az állami támogatás átlátható és hatékony felhasználásához és takarékos gazdálkodást biztosított.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a közmédiában négy tulajdonos mintegy hatvan telephelyen működött, az együttesen 46 milliárd forintnyi eszközeit és archívumát eltérően kezelte, összesen 70 milliárd forinttal gazdálkodva 20 milliárd forintos adósságot halmozott fel, és 3500 embert foglalkoztatott. Az átalakítás során több mint 3100 munkavállaló és csaknem 30 milliárd forintnyi vagyon került át a Médiaszolgáltatást-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz (MTVA). Az átalakítás lehetőséget adott a kötelezettségek összehangolt rendezéséhez, a részvénytársaságok tartozás nélkül maradtak, az MTVA pedig egy komplex hitelcsomagot vehetett fel. Az átalakítások eredményeképpen megszűntek a felesleges párhuzamosságok a hírgyártásban, a 2010 óta mintegy ezer emberrel kevesebbet foglalkoztató MTVA-nál egy másodpercnyi hír előállítása pedig mintegy 20 forintról 14-re csökkent.
A számvevők ugyanakkor kritikaként fogalmazták meg, a vagyonkezelési szabályokban talált hiányosságokat, például nem találták egyértelműnek az elidegenítési tilalom megfogalmazását. Megállapították azt is, hogy ugyan a médiatanács és az MTVA megszervezte tervezését és adatszolgáltatását, a tervezési folyamatok részletes eljárásrendjét nem határozták meg. Az ÁSZ különösen az alap önköltségszámításának rendjét hiányolta, de ezt az MTVA a jelentés megjelenésére már pótolta. Az alapnak emellett elkülönített számviteli nyilvántartást kell vezetnie a vállalkozási tevékenysége költéseiről és ráfordításairól, ügyrendet kell készítenie a Kontrolling igazgatóság számára, és felül kell vizsgálnia a részvénytársaságokkal kötött együttműködési megállapodásokat, azok ugyanis eltérő részletezettségűek.
