Konferencia a jó kormányzásról

Konferencia a jó kormányzásról
Az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László is részt vett a Nézőpont Intézet által szervezett, „A közép-európai országok Jó Kormányzás Indexe 2017-ben” című konferencián. A rendezvényen az előadók a társadalmi jólét, a gazdasági növekedés és a politikai stabilitás kérdéseit járták körbe.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport elnöke rövid nyitóbeszédében közölte, intézetük az országok jó kormányzás indexeit a makrogazdasági adataiból, továbbá a szakértői véleményekből és közvélemény-kutatási eredményekből állítja össze.
 
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője aláhúzta, az így kapott index nem az adott országok fejlettségéről tudósít, hanem a kormányok teljesítményének eredményességét mutatja. Az intézet Magyarország mellett Németországot, Ausztriát, Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát, Horvátországot, Romániát és Bulgáriát vette vizsgálat alá, az értékelés három fő szempontja pedig a  politikai stabilitás, a gazdasági növekedés és az  életminőség volt – fejtette ki.
 
Az összesített rangsort Németország nyerte, majd Magyarország és Csehország következik, a politikai stabilitás szempontjából Magyarország végzett az élen, a gazdasági kormányzás terén Németország érte a legtöbb pontszámot, míg az életminőség alakulása alapján Csehország az első – mondta Fodor Csaba, egyúttal hozzátéve azt is, a közvélemény-kutatási adatok alapján a magyarok a legelégedettebbek a kormányuk munkájával, míg az állam működésével a németek és az osztrákok.
 
Gulyás Gergely, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség parlamenti frakcióvezetője szerint a Nézőpont Intézet kutatása is megerősíti, hogy a fegyelmezett gazdaság- és pénzügypolitika stabilitást eredményez. Véleménye szerint amennyiben a németek is képesek félretenni saját balliberális médiájuk doktrínáit, akkor rá kell jönniük, hogy a visegrádi országok jelentik a legfontosabb gazdasági szövetségeseiket az unión belül, ráadásul a növekedés legjobb esélyei is itt vannak.
 
Hangsúlyozta, a magyar kormány a gazdaság- és biztonságpolitika területén kifejezetten támogatja a mélyebb európai integrációt, szemben a kulturális és identitást meghatározó kérdésekkel, ahol minimális a tagállamok közötti közös álláspont esélye.