Domokos László, az ÁSZ elnöke úgy véli, közügy a felnőtt lakosság pénzügyi, közpénzügyi, közteherviselési ismereteinek bővítése, valamint ezzel párhuzamosan a pénzügyekkel kapcsolatos attitűdök és magatartásformák fejlesztése.
Növelni kell a pénzügyi tudatosság fejlesztését célzó képzések eredményességét
2018-03-28 10:00
Az Állami Számvevőszék nemcsak a közpénzügyi folyamatokra figyel, hanem a társadalom legkisebb egységét jelentő családokra, egyénekre is. Domokos László úgy látja, a középiskolások mellett a felnőtt lakosság körében is erősíteni kell a pénzügyi tudatosságot.
Az ÁSZ elnöke felhívja a figyelmet annak a 2016-os számvevőszéki kutatásnak az eredményére, mely szerint annak ellenére alacsony a magyar lakosság pénzügyi ismereteinek szintje, hogy a pénzügyi ismeretek fejlesztésére a különböző szervezetek jelentős közpénzt használtak fel.
Domokos László szerint a képzéseket több társadalmi csoportra is ki kellene terjeszteni, valamint át kellene gondolni az oktatási módszereket és technológiákat, melyek hozzájárulnának a képzési programok minőségének, eredményességének javításához.
Az ÁSZ a Pénzügyi kultúra fejlesztési programok felmérése című kutatása arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon miért alacsony a pénzügyi ismeretek fejlesztését célzó programok hatékonysága.
A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy bár hazánkban is jelentős erőforrásokat fordítanak a pénzügyi kultúra fejlesztésére, azonban döntően ezek a középiskolás korosztályt érintik, míg a felnőtt korosztály a programok célcsoportját tekintve meglehetősen alulreprezentált. Domokos László szerint ennek az az oka, hogy míg a közoktatásban tanuló diákokat célzó képzések a saját forráson túlmenően jellemzően állami támogatásokat, európai uniós pályázatokból származó forrásokat használnak fel, addig a felnőtteket célzó képzések finanszírozása inkább a résztvevői befizetésekből történik.
Domokos László szerint a helyzetet tovább súlyosbítja az a tény is, hogy bár a képzésekre jelentős összegű közpénzt használnak fel, a programok nagy hányadában mindössze a résztvevői elégedettséget mérik, de a megszerzett tudás által elért fejlődést nem.
Az ÁSZ elnöke vallja, hogy minden gazdasági szereplő elemi érdeke, hogy az ország polgárai tájékozottak legyenek a pénzügyek területén, és pénzügyi döntéseiket kellő körültekintéssel hozzák meg, illetve hogy felelősen gondolkodjanak saját életük és a közösség tekintetében is.
Számos országban ezért nemzetstratégiai prioritásként határozzák meg a lakosság pénzügyi kultúrájának fejlesztését, s ez különösen jellemző lett a pénzügyi válság kirobbanását követő időszakban. Domokos László jelentős előrelépésnek tekinti, hogy elkészült hazánk pénzügyi kultúra fejlesztésére irányuló hét évre szóló nemzeti stratégiája, amelynek megalkotását az Állami Számvevőszék is támogatta tapasztalataival.