A modernkori számvevőszék arcai

2020-10-27 17:16
„Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel elősegíti a jól irányított állam működését.” Ismerős passzus lehet ez azok számára, akik járatosak az Állami Számvevőszékről szóló törvény előírásaiban. De a gyakorlatban hogyan jelenik meg és mit jelent az ÁSZ fenti törvényi megfogalmazás szerinti tevékenysége? Erről is beszélgettem ma a Karc FM Szabad jegyzés című műsorában.
A saját olvasatomban az idézett törvényi rendelkezés elsősorban arra mutat rá, hogy az ÁSZ elnökének felelőssége, hogy éljen azokkal az alkalmakkal, amikor lehetőség nyílik a lakosság, jelen esetben a hallgatók széles körének elérésére az ÁSZ tevékenységének ismertetése érdekében.
 
2011 óta, amikor is az Országgyűlés megalkotta az új ÁSZ törvényt, koncepcióváltás következett be a közpénzügyek tekintetében. A változás az Alaptörvény hatályba lépésével indult, aminek pozitív hatásai átgyűrűztek és megjelentek a jogállami működés más területeire, így a közpénzek felhasználásának és a felhasználás ellenőrzésének kérdéskörére is. Az új alkotmány, az Alaptörvény garanciális intézményeket hozott létre a közpénzügyek terén, gondoljunk itt a Költségvetési Tanács felállítására és az államadósság-szabály megalkotására. Az ÁSZ is részévé vált ennek a garanciális védőhálónak, amit a közvélemény az ÁSZ kiterjedtebb közéleti hatásgyakorlásának tudhat be, azonban ez a hiteles tájékoztatásra, szakmai támogatásra és tanácsadásra való törekvésünk - törvény által is előírt - megnyilvánulási formája.
 
Tanácsadó tevékenységünk nem csak az államot, hanem valamennyi jövedelemtulajdonost is segíti. A vállalati szféra mellett a lakosság is jelentős erőt képvisel, akár az eladósodás veszélyére, akár a hőn áhított megtakarítások ösztönzésére tekintünk. A lakosság figyelmének a pénzügyi tudatosság fontosságára való felhívása szintén az ÁSZ célkitűzései közé tartozik.
 
Mindebből következik a kérdés, hogy melyek azok a kritériumok, amelyek mentén akár az állam, a vállalati szféra és a lakosság is tájékozódhat pénzügyi döntések meghozatala esetén? Vannak olyan tényezők, amelyek betartása törvényi előírások szintjén nem írható elő, mégis mércéjét képezik az ÁSZ vizsgálatainak. Ilyen előre megismerhető kritérium az ésszerűség, a célszerűség és az eredményesség, amelyek a (köz)pénzek elköltésének előfeltételeit jelentik. Ezt a szemléletrendszert egyfajta zsinórmértékként alkottuk meg, és igyekszünk javaslatainkkal és következtetéseinkkel a közpénzek szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását, használatát elősegíteni ezen elvek mentén.
 
Ha sikerült felkeltenem az érdeklődésüket, akkor a beszélgetést teljes terjedelmében ajánlom figyelmükbe, amely elérhető a Karc FM 2020. október 27-i adásrendjében.