A sikeres válságkezelés kulcsa a minőségi közpénzköltés

2021-08-26 00:00
2021. a magyar gazdaság újraindításának az éve. Ebben a helyzetben az ösztönző állam feladata a gazdaság dinamizálódásának segítése. Ebben az időszakban még inkább igaz, hogy nem a közpénzek költésének mennyisége, hanem annak a minősége a sikeres költségvetési politika záloga.
„Az ösztönző állam – a magyar gazdaság újraindítása 2021” címmel szervezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyar Közgazdasági Társasággal, az MKIK-val és a Budapesti Értéktőzsdével és az Állami Számvevőszékkel együttműködve, ahol „A sikeres válságkezelés kulcsa a minőségi közpénzköltés” címmel tartottam előadást.
 
A sikeres válságkezelés feltételei, az ÁSZ kritériumrendszere a járvány okozta nehézségek enyhítésére tett javaslatok értékelésére, a gazdaság „fehérítésének” és az ellenőrzöttség fokozásának szükségessége a válság idején, valamint a költségvetés és a gazdaság rezilienciája.
 
A 2008-ban kezdődő globális pénzügyi válságot azok az Európai Uniós tagországok tudták a legkisebb veszteséggel átvészelni, amelyek a válságkezelésre jelentős költségvetési összegeket költöttek. Ennek azonban az előfeltétele az volt, hogy a gazdasági virágzás időszakában kiegyensúlyozott költségvetési politikát folytattak. Következésképpen megengedhették maguknak, hogy néhány évig magasabb költségvetési hiányt vállaljanak.
 
NKE1
 
Magyarországon 2012 és 2019. között jelentősen mérséklődött az államadósság-mutató, stabilizálódott az államháztartás gazdálkodása. A sikeres válságkezelés jogi előfeltételét is megteremtette a magyar törvényhozás azáltal, hogy arra hatalmazták fel a Kormányt, hogy az államháztartási törvény előírásain túli átcsoportosításokat is végrehajtson az elfogadott költségvetésben.
 
A felsoroltakból következően a járvány kitörésekor megvolt a pénzügyi és a jogi lehetősége is annak, hogy a magyar kormány sikeres válságkezelési intézkedéseket alkalmazzon. Az Állami Számvevőszék is megfogalmazta és eljuttatta a Kormány részére a válságkezelési intézkedések kiválasztására vonatkozó kritériumait.
 
A legfőbb prioritás csakis a járvány kezeléséhez feltétlenül szükséges eszközök biztosítása, és a létalapjukat elveszítő állampolgárok megsegítése lehetett. Emellett azoknak a javaslatoknak volt célszerű prioritást adni, amelyek egyaránt segíthették a járvány okozta nehézségek enyhítését és hozzájárulhattak a magyar állami és üzleti szféra fenntartható versenyképességéhez. A javaslatok közötti választáshoz tíz kritériumot fogalmazott meg az ÁSZ, megkülönböztetve az intézkedések céljára, illetve szinergiájára vonatkozó kritériumokat A magyar gazdaság 2021. évi gyors újraindulása azt mutatja, hogy a válságkezelés sikeres volt, ezért érdemes megvizsgálnunk, hogy a hozott kormányzati intézkedések mennyire feleltek meg az ÁSZ által javasolt kritériumoknak. Nem minden intézkedésnek kell minden kritériumnak megfelelnie: egy-két kritériumnak való megfelelés is minőségi közpénzköltés.
 
Nke2
 
A válság időszakában számos kormányzati intézkedés született. Egyes intézkedéseket több kritériumhoz is hozzá tudtuk rendelni.  A „struktúraváltó digitális képzések” program egyaránt segítette a humán erőforrás képzettségi hiányosságainak megszüntetését, a digitalizáció vívmányainak széleskörű elterjesztését. Az online számla adatszolgáltatási kötelezettség 2020. júliusi, valamint 2021. januári lépcsőzetes kiterjesztése elősegítette a digitalizáció vívmányainak bevezetését, javítja a gazdasági és az állami szereplők tevékenységeinek hatékonyságát, fenntartható módon hozzájárul az adóegyszerűsítéshez, a gazdaság kifehérítéséhez, az állami működés integritásának erősítéséhez, javítja az állam igazgatási hatékonyságát.
 
A „fehérítés” és az ellenőrzöttség fokozása kiemelten fontos volt a válság idején, mert nagy veszélyt jelentett, hogy a gazdaság fehérítése terén elért eredmények visszaesnek. Válságidőszakban megnőnek a közpénzekkel való visszaélések kockázatai is. Ezek bekövetkezésének elkerülése végett az ÁSZ megsokszorozta az ellenőrzött szervezetek számát.
 
Ahogy azt már korábban is kifejtettem a járvány miatt különösen fontos, hogy a gazdaság, illetve a költségvetés reziliens legyen, azaz, hogy a makrogazdasági feltételek alakulásához rugalmasan alkalmazkodjon. Egyszerre van szükség tehát a stabilitásra és a rugalmasságra a költségvetésben.
 
 Az állam költségvetésének tervezése és végrehajtása kapcsán az ÁSZ ezért emelte ki, hogy reziliens költségvetésre van szükség, amely növeli a kiszámíthatóságot, így tágabb értelemben a gazdaság többi szereplője számára is nagyobb biztonságot ad.
Rugalmas költségvetéssel az állam képes biztosítani az állampolgárainak jólétét, másrészt a reziliencia és a fenntarthatóság segíti az ország versenyképességének további erősítését, úgy, hogy az előre nem látható helyzetekre való felkészülést is biztosítja.