Az ÁSZ törvényi kötelezettsége a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságának, bevételi előirányzatai teljesíthetőségének véleményezése az Országgyűlés számára. Az ÁSZ véleményének szakmai alátámasztása érdekében végzett részelemzései több olyan biztos irányt azonosítottak, amelyekre a COVID-19 járvány miatt számos bizonytalansággal övezett 2021. évi költségvetést alapozni lehet.

 

A jövő évi központi költségvetést övező bizonytalanságok a Számvevőszéket is arra késztették, hogy a szokásosnál is mélyebben és részletesebben elemezze a gazdasági és társadalmi környezet várható változásait. Az ÁSZ prognózisokat nem készít. Ezt most sem tette, de különböző forgatókönyveket dolgozott ki annak számszerűsítésére, hogy a külső tényezők kedvezőtlen vagy éppen a vártnál kedvezőbb alakulása, milyen hatást gyakorol a költségvetés legérzékenyebb bevételi és kiadási előirányzataira. Ezek nélkül az ÁSZ nem lett volna képes megalapozott véleményt mondani a jövő évi központi költségvetési törvényjavaslatban rögzített előirányzatok teljesíthetőségéről.

 

Ebben az évben különösen fontos volt a költségvetési folyamatokra ható környezeti változások figyelemmel kísérése, hiszen a COVID-19 járvány a globális gazdaságban még soha nem tapasztalt nehézségeket okozott. A 2020. évi megtorpanás és a 2021. évi újbóli növekedés mértékét rengeteg bizonytalanság övezi. Mégis célszerű a 2021. évi költségvetést még július elején elfogadni, mivel az lényegesen csökkenti a gazdaság többi szereplőjének a bizonytalanságát, és irányt mutat a tekintetben, hogy 2021-ben milyen fejlesztéseket hajthatnak végre, illetve milyen takarékossági programokat kell megvalósítaniuk - írja Domokos László az elemzés előszavában.

 

Magyarországot az elmúlt években stabil költségvetési gazdálkodás jellemezte. Ezért 2020. I. negyedévében is 2,2%-kal bővült a gazdaság teljesítménye, ezért a költségvetési stabilitást veszélyeztető kockázatok elsődlegesen a koronavírus járvány következményei. A koronavírus járvány okozta válság nem hasonlítható korábbi kritikus időszakokhoz, hatásait tekintve pedig sokkal intenzívebb lehet, mint a 2008-2009-es globális pénzügyi válság volt – vélik az ÁSZ elemzői.

 

Magyarországon egyes ágazatokra (pl. vendéglátás, turizmus, autóipar) eltérően hatott a járvány, amelyekben soha nem látott keresletcsökkenés következett be. A hirtelen keresletcsökkenés hatására a munkaerő-piaci kilátások jelentősen romlottak, nőtt a munkanélküliség, csökkent a foglalkoztatás.

 

A Kormány által 5,6%-ra, illetve az Európai Bizottság által 7%-ra prognosztizált munkanélküliségi ráta alapján a munkanélküli segélyezés helyetti aktív foglalkoztatási programok 70-150 milliárd Ft költségvetési többlet támogatást igényelhetnek 2021-ben – világítanak rá az ÁSZ elemzői.

 

Az elemzés azt is vizsgálta, hogy az államadósság finanszírozásában fenntartható-e a lakossági megtakarítások növekvő szerepe. Az ÁSZ elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy a lakossági jövedelmek 2020-as esetleges jelentős csökkenésével és a 2019. évivel egyező megtakarítási hajlandósággal számolva a megtakarítások nem érnék el a nettó finanszírozási igény összegét, míg 2021-ben, a 2019. évi megtakarítási hajlandóság mellett és még kisebb mértékű jövedelemcsökkenés esetén is meghaladhatják azt.

 

Az elemzés szerint, az államháztartásból nyújtott rendkívüli támogatások mellett a vállalkozásoknak és a háztartásoknak is sokat kell tenniük a minél gyorsabb talpra állásért. A vállalkozásokat ebben a támogatások mellett kedvezményes hitelek is segítik, az egyének szintjén pedig az állampolgárok nemcsak társadalmi távolságtartással segíthetnek, hanem pénzügyi helyzetük elemzésével, pénzügyi tudatosságuk növelésével.