Dilemma a vezetésről

2021-10-13 16:57
Teljesítményellenőrzés és az ellenőrzött szervezetek vezetőinek támogatása. Ez lesz a két leghangsúlyosabb fókuszterület az Állami Számvevőszék tevékenységében a következő időszakban, ami kettős kihívást jelent. Egyrészt meg kell erősíteni a tanácsadó, auditáló feladatok vezetését, illetve a hatóságok felé való képviselet megfelelő mérlegelését.
Október van, lassan pedig ez az év is elszalad. Hónapok teltek már el azóta, hogy az ÁSZ két fontos területen is visszajelzést és megerősítést kapott az Országgyűlés részéről. Egy éve már annak, hogy felhatalmazást kaptunk a teljesítménymérés elterjesztése érdekében, és lassan négy hónap telt el azóta, hogy az Országgyűlés határozatban erősítette meg tanácsadó tevékenységünket a közpénzügyi helyzet, a közfeladat-ellátás javulása, valamint a közbizalom erősítése érdekében.
 
Ezek nagyon fontos lépések, amelyek többlet feladatot és többlet vezetői kapacitást jelentenek az ÁSZ számára. Az utóbbi hetekben, hónapokban sok időt töltök azzal a dilemmával, hogy vajon milyen emberre lenne szüksége az ÁSZ-nak ahhoz, hogy minél hatékonyabban hozzá tudjon járulni a közfeladat-ellátás hatékonyságának javulásához, illetve a minőségi pénzköltés eléréséhez.
 
Azt biztosan állíthatom, hogy senki sem születik vezető számvevőnek. Mivel jelenleg egyetemi képzés sincs rá, vezető számvevővé kizárólag az Állami Számvevőszéken történő napi munkavégzés során válhat valaki. A helyzetet korán felismertük, ezért saját belső képzés keretein belül évek óta zajlik folyamatosan a vezetőképzés szervezeten belül.
 
Nem szabad azonban azt sem elfelejteni, hogy a szakmai ismeretek mellett, nagyon fontosak a vezetői készségek is, például, hogy irányított-e a vezető embereket, van-e stratégiai gondolkodása, tisztában van-e az Alaptörvénynek való megfelelés jelentőségével, illetve kellően elhivatott-e a számvevőszéki elemzői, támogatói feladatok ellátása iránt.
 
A jövőben kétségtelenül megnövekszik majd az ellenőrzések száma,  ami azt jelenti, hogy több ezer támogatási igényt kell kiszolgálnunk. Emellett több szervezetnél merülhet fel olyan gyanú, amelyhez hatósági eljárás kötődik. Ez mindenképpen több figyelmet kíván vezetői szinten is.
 
A Számvevőszék eljárás kezdeményezésére kötelezett, ha az ellenőrzés során illetékes hatósági eljárást, esetleg bűncselekmény gyanúját  veti fel. Ebben az esetben  az ÁSZ köteles az ellenőrzés során felmerült gyanú jelzését az illetékes hatósággal közölni, hiszen a Számvevőszék az ellenőrzések során feltárt tényekhez kapcsolódó további körülmények tisztázására nem rendelkezik eszközrendszerrel.
 
A számvevőszéki ellenőrzésekhez kapcsolódóan a Számvevőszék 2019. évben 220 esetben, 2020. évben összesen 87 esetben fordult  hatósági megkereséssel többségében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, a kormányhivatalokhoz, a Magyar Államkincstárhoz, az ügyészséghez, valamint a rendőrséghez.
 
És itt nem győzöm újra és újra hangsúlyozni, hogy az Állami Számvevőszék nem bíróság és nem hatóság, ebből következően hatósági jogkörökkel sem rendelkezik. Az ÁSZ nem nyomozhat, mint a rendőrség vagy az Ügyészség, és nem állapíthat meg büntetést sem, viszont az ellenőrzések eredményeit nyilvánosságra hozza, a legkritikusabb pontokról pedig jelzést ad a hatóságoknak. Az Állami Számvevőszék célja nem a hibakeresés, hanem az ellenőrzés során, illetve azt megelőzően is a támogatás, a felkészítés és segítés, valamint a közpénzügyi helyzet javulása és fenntartása.
 
Ahogy a 2019. évi és 2020. évi beszámolónk is jelzi, magas a hatóságok felé tett jelzéseink száma. Ennek eredményeként felmerül a jogi támogatás megerősítése, amelyet egy olyan tapasztalt, hatósági területen gyakorlott vezető tudhata legjobban kezelni, aki felkészült és szemléletben is tudja képviselni az ÁSZ auditáló, de nem nyomozati jogkörrel rendelkező munkáját.
 
A teljesítményellenőrzés azonban sok éves számvevőszéki szakértelmet igényel és rendkívül nagy felelősséget kíván. A közpénzt felhasználó szervezetek körében a minőségi pénzköltés elősegítése körültekintő, közgazdasági és közpénzügyi szakértelmet, konzultációs képességet és stratégiai gondolkodást kíván.  Ezeknek a kritériumoknak pedig magas szinten meg kell felelniük a legfelső vezetőknek is. Ehhez képest a jogtechnikai kérdések fontosak ugyan, de más jelentőséggel bírnak.
 
Ezek most a legelemibb dilemmáim, amelyekre megoldást kell találni.