Magyarországon a köztestületeket nem a tagok hozzák létre szabad elhatározásukból, hanem a Parlament létesíti azokat törvényi rendelkezésekkel és ugyancsak a Parlament joga azok megszüntetése is.

 

A köztestületek közfeladatot látnak el, ezért tevékenységük fokozott érdeklődéssel jár, így kiemelt jelentőségű az ezeken a területeken rejlő kockázatok azonosítása és kezelése. Felszólalásomban hangsúlyoztam: a köztestületek felügyelete és ellenőrzése vegyes képet mutat.

 

Beszédemben rámutattam, hogy a köztestületi terület törvényességi felügyelete elsősorban szakmai jellegű, ezért ennek a fő sodrába jellemzően nem kerülnek a gazdálkodással kapcsolatos kérdések. A szervezeten kívüli független ellenőrzés, illetve a köztestületeket alapító Országgyűlés felé történő elszámolás vonatkozásában tehát joggal érzékelhető egy rés, amely betöltésére az Alaptörvény adja meg a választ. Az Országgyűlés ellenőrzési jogkört közvetlenül csak korlátozottan tud gyakorolni, az Alaptörvény ezért önálló intézményként statuálja az e feladat ellátására hivatott Állami Számvevőszéket.

 

Az ÁSZ az ellenőrzési rést betöltő, átláthatóbb és jobb közfeladat-ellátás megteremtését hangsúlyozó tevékenységét az Országgyűlés a 17/2021. (VI.16.) számú határozatában is megerősítette, illetve kinyilvánította, hogy - a jól irányított állam működésének elősegítése érdekében - támogatja az Állami Számvevőszék ellenőrzési és elemzési feladatai mellett a tanácsadó szerepének erősítését.

 

A köztestületi tevékenység kiemelt társadalmi érintettséggel bír, ezért a közfeladat-ellátás javításának és a közbizalom erősítésének folyamatosan fennálló kritériumnak kell lennie, mely kritériumhoz az ÁSZ elsősorban tanácsadó jellegű monitoring ellenőrzéseivel járul hozzá.