„Az önkormányzatokat érintő értékelésünk megmutatta, hogy az új ellenőrző módszerünknek köszönhetően számottevően javult a hatékonyságunk és ugrásszerűen megnőtt az ellenőrzési lefedettségünk is.” – többek között ezt is kiemeltem a Világgazdaság című lapnak adott interjúban.
Biztosan Önök is tapasztalják, hogy napjainkban szinte lehetetlen bármilyen témáról is úgy beszélgetni, hogy a világjárvány, illetve annak jelenlegi és jövőbeni hatásai ne kerüljenek - nagyon rövid időn belül - szóba. Amikor a Világgazdaság újságírója a magyar gazdaságpolitika helyes irányairól kérdezett, természetes volt, hogy a koronavírus-járvány lesz a beszélgetésünk kiindulópontja.
A pandémia ugyanis a magyar gazdaság történelmi bővülésének, egyfajta aranykorának vetett véget, hiszen a 2017 és 2019 közötti időszakban nem csupán a gazdaság modernizálódott, de a társadalom is gazdagodott, az emberek és a cégek hinni kezdtek a jövőben, amelyet főként a beruházások és a fogyasztás bővülése mutatott. Minden okunk megvolt tehát bízni abban, hogy az elkövetkező időszak is hasonlóan eredményes lehet. Ezzel szemben a járvány egyértelműen rámutatott arra, hogy az a típusú tervezés, amely a korábbi jó teljesítményeken alapul, egyetlen perc alatt képes szertefoszlani. Új közgazdasági értelmezésre van tehát szükség, és egyre inkább a fenntarthatóság szempontjából kell megítélni a történéseket.
Ezen a ponton nagyon fontosnak gondolom azt is aláhúzni, hogy a világjárvány ugyan egy más pályára állította a magyar gazdaságot, azt is látni kell, hogy a világgazdaság egészét tekintve Magyarország jobban teljesített: az Európai Unió, amelyhez a felzárkózást tervezzük, mélyebb recesszióba süllyedt, így pedig relatív értelemben az elmúlt évben is csökkent a lemaradásunk. Tehát recesszióban is lehet a kanyarban előzni, ha kevésbé lassulunk, mint a többiek.
Fotó: Kallus György
Az interjú során azt is elmondtam, hogy egy válsághelyzetben anticiklikus politikát kell folytatnia a kormányzatnak, több pénzt kell költeni, mint amikor jól ment a gazdaság. Amiben a mostani válság újat hozott, hogy – ahogy azt a Számvevőszék már tavaly áprilisban javasolta – ezúttal olyan célokra költött a kormányzat számottevő összeget, amely célok az eddigi válságkezelések során háttérbe szorultak. Említhetem itt a képzések támogatását, illetve a beruházások számának a növekedését is, amellyel párhuzamosan új területek és vállalkozások is támogatáshoz vagy kedvezményes hitelhez jutottak. Tartósan azonban nem lehet anticiklikus politikát folytatni, így a továbblépés szempontjából nagy szerep jut majd az Európai Unió által biztosított, a kilábalást segítő forrásoknak.
A beszélgetés során büszkén beszéltem arról is, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzési munkájában nem okozott törést a világjárvány, sőt még fejlődni is tudtunk. Az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként ugyanis egy új, hatékonyabb ellenőrzést biztosító digitális ellenőrző rendszer révén tudtuk értékelni, hogy milyen állapotban van az irányítási színvonal és a korrupció elleni védettség a teljes hazai önkormányzati rendszerben. Rendkívül pozitív tapasztalat volt, hogy az önkormányzatok döntő többsége, amelyeknél az előzetes adatfelvétel alapján kockázatokat azonosítottunk partner volt és haladéktalan intézkedéseket tett az integritási folyamatok megerősítésére. Végül csak a települések alig több mint 6 százalékánál kellett figyelmeztetést kiadnunk a nem megfelelő eljárásrend, vagy épp az együttműködés hiánya miatt. Ezek a települések további, mélyebb ellenőrzésre számíthatnak, de a célunk itt sem az elmarasztalás, hanem a fejlődés elősegítése. Összességében azt gondolom, hogy joggal lehetünk büszkék, hiszen egyre védettebbek az önkormányzatok a korrupcióval szemben, az értékelésünk és tanácsadásunk alapján pedig minden önkormányzati vezető előreléphet.
Elmondhatom tehát, hogy az elmúlt időszakban számottevően javult a hatékonyságunk és ugrásszerűen megnőtt az ellenőrzési lefedettségünk is. Emellett pedig továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk az érintett szervezetekre az ellenőrzés mentes időszakban is, hiszen nyomon követjük az ellenőrzéseink hasznosulását, illetve számos támogató, tanácsadó eszközt alkalmazunk. A legfontosabb ugyanakkor a jövőben is az marad, hogy a mi szemünkön keresztül az adófizető állampolgárok is nyomon követhessék a közpénzek felhasználását.
