Válságkezelés, a kiegyensúlyozott gazdaságpolitika záloga

2021-10-22 06:00
Az ÁSZ meghatározta, hogy mi lesz a válságkezelés értékelésének a kritériuma. Ez pedig nem egy azonnali segélyosztás, hanem egy hosszabbtávú, modernizációval összekötött válságkezelés – említettem az elmúlt év során számtalanszor. A 2020. évi zárszámadás kapcsán ne feledkezzünk meg a válságkezelés kereteiről, lehetőségeiről, valamint azok következményeinek bemutatásáról sem, mind nemzetgazdasági, mind ellenőrzési viszonylatban.

Intézkedések

A COVID-19 világjárvány okozta gazdasági sokk ráirányította a figyelmet arra, hogy egy gazdasági válság kezelése számos költségvetési politikai eszköz alkalmazását igényli. Meggyőződésem, hogy a válságkezelés eszközei akkor eredményesek, ha nemcsak a válság túlélését szolgálják, hanem olyan irányú intézkedéseket is magukban foglalnak, amelyek a válságot követő időszakban képesek befolyásolni, elősegíteni a gazdasági növekedést.
 
A 2019-es központi költségvetés tervezése során, a főbb célok a biztonság megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatás elérése voltak. Ezek markánsan tetten érhetők a későbbi, válsággal érintett évek költségvetési tervezésében is csakúgy, mint a válságkezelés érdekében hozott sürgősségi intézkedésekben.
 
Az alapvető költségvetés-politikai szempontok közel azonosak voltak a 2019-2020-2021. évek központi költségvetésének tervezésénél. Ugyanakkor 2020 őszétől nyilvánvalóvá vált, hogy a következő évre is áthúzódó, változó intenzitású, de tartósan fennmaradó járványveszéllyel kell számolni. A negatív társadalmi-gazdasági hatások enyhítése, kivédése, illetve az elhúzódó veszélyhelyzet kezelése az adott helyzethez való rugalmasabb igazodást követelt meg. Szükségessé vált tehát a célrendszerek és a prioritások felülvizsgálata, valamint a költségvetés alkalmazkodóképességének és rezilienciájának fokozása.


Költségvetési nézőpont

A világjárvány súlyos gazdasági és társadalmi hatásainak kezelése érdekében elkerülhetetlenné vált az időleges eltérés az egyensúlyos költségvetés felé történő közelítéstől, ezáltal pedig az államadósság folyamatos, lényeges mértékű csökkentésének következetes megvalósítására irányuló prioritástól. Mindez a hiányra vonatkozó szabályok Európai Uniós kezelésével is összhangban állt. A költségvetési prioritások válságkezelés irányába való átrendeződése a járvány negatív hatásainak megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében a veszélyhelyzet alatt törvényi felhatalmazás alapján hozott kormányrendeleti szintű döntésekkel a 2020. év tavaszától indult meg.
 
Ez a gazdaságpolitika egy V alakú válságkezelést, illetve válságlefutást mutat, amely lényegesen kevesebb anyagi áldozattal jár a lakosság számára. Igaz, hogy mindenkinek gondot okozott, költségeket, de biztosan kimondhatom, hogy kisebbet mintha a kormányzat nem aktív politikát folytat.


Ellenőrzési nézőpont

A válság kezelését célzó intézkedések gazdasági, társadalmi és költségvetés-politikai hatások szempontjából való értékelésének támogatása érdekében az Állami Számvevőszék 10 célszerűségi, illetve szinergiára irányuló kritériumot alakított ki.
 
Az ÁSZ tehát pontosan meghatározta, hogy mi lesz a válságkezelés értékelésének a kritériuma. Ez pedig nem egy azonnali segélyosztás, hanem egy hosszabbtávú, modernizációval összekötött válságkezelés. Egy rövidtávú, azonnali külső megoldás helyett tehát mozgósítani kezdett cégeket, állami szerveket, illetve szakembereket, hogy együttesen lábaljunk ki a válságból. Úgy tűnik, hogy ennek az eredménye fáj a mai gazdaságpolitikát kritizálóknak.
 
A végeredmény azonban rendkívül előremutató, főleg, ha párhuzamot vonunk a 2008-2011 közötti válságkezelés hosszú, elhúzódó folyamatával és társadalmi költségeivel. A segélyhitelnek hívott konstrukciót ugyan vissza tudtuk fizetni, ám a teljes magyar gazdaság és társadalompolitika gyámság alá került és hatalmas növekedési áldozattal járt, mindez a jövedelmek, bérek növekedési áldozatával is a mindennapi életben.
 
Úgy tűnik, hogy ezt most elkerültük. Ennek a jelentőségét azonban nem mindenki kezeli olyan alapértékként, mint, amit ez érdemel, tekintve a hatását az emberek biztonsága, jóléte szemszögéből.