Domokos László a Költségvetési Tanács feladatairól

Domokos László a Költségvetési Tanács feladatairól
Újabb kihívásokkal teli esztendő áll a Költségvetési Tanács előtt, noha a gazdaság bővülése optimizmusra adhat okot, ám fel kell készülni arra az időszakra is, amikor a fejlődés a mostaninál alacsonyabb lehet – mondta az Origónak Domokos László, a testület tagja. Kiemelte: a KT tükröt tart a kormányzati elképzelések elé, és jelzi az egyes tervezett intézkedések kockázatait. A KT feladata – a költségvetési kontroll gyakorlásán túl – az, hogy megerősítse a pozitív folyamatokat és felhívja a figyelmet a kockázatokra.
Milyen főbb feladatok elé néz a KT az idei esztendőben?
 
Kiemelten fontos, nagy felelősséget jelentő feladat, hogy a Tanácsban az idén is – a hagyományoknak megfelelően – véleményt nyilvánítunk a központi költségvetésről szóló törvény (és annak módosítása) tervezetéről, és a törvény zárószavazásához előzetes hozzájárulásunkat adjuk, amennyiben a Tanács az Alaptörvényben előírt államadósság-szabály teljesíthetőségét állapítja meg. Félévente szintén véleményt nyilvánítunk a költségvetési törvény végrehajtásának helyzetéről, az államadósság alakulásáról.
 
Ezeken túl véleményt nyilváníthatunk a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közpénzek felhasználásával, továbbá az államháztartás helyzetével kapcsolatos bármely kérdésről is. Utóbbi keretében folyamatosan értékeljük az EU követelmények teljesítését is. E szerepkör betöltése különös felelősség Magyarország gazdasági stabilitásának erősítése, a fejlődés fenntarthatósága érdekében. Ezért a Tanács a feladatának ellátása során – az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megállapításain túl – a jövőben is támaszkodni kívánunk a hazai kutató-elemző intézetek, a nemzetközi szervezetek, a mértékadó piaci elemzők értékeléseire, prognózisaira. Fontosnak tartom, hogy a testület olcsón és hatékonyan működjön.
 
11_Domokos_CZ
 
Mekkora a KT felelőssége az ország felelős gazdálkodásában?
 
Úgy vélem a Költségvetési Tanács jelentős szerepet vállalt abban, hogy sikerült Magyarországot kivezetni az adósságcsapdából, illetve sikerült csökkenteni a GDP-arányos államadósságot. Gyakorlatilag Magyarország gazdálkodásának egyik „eszköze” voltunk és vagyunk, kellő mértékű vétójoggal úgy gondolom, kivettük a részünket abból, hogy a gazdaság mára jobban teljesít. Szükség volt a konszolidációra, mivel 2010-ben a magyar államháztartás olyan tartályhoz hasonlított, amelyből több nagy lyukon keresztül folyt ki a víz. A legkirívóbb példát a kötelező magánnyugdíj-pénztárak szolgáltatták. Ezt a témakört is körbejártuk, amikor 2010-ben az ÁSZ ellenőrizte a magánnyugdíj pénztárak garancia alapjának működését. A Nyugdíjbiztosítási Alap gazdálkodását illetően is találtunk kisebb hiányosságokat, az ellenőrzés legfontosabb megállapítása azonban az volt, hogy rámutatott az egész rendszer fenntarthatatlanságára... Az ésszerűsítések során a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék több javaslata is hasznosult.
 
Mi jelentette és jelenti a legnagyobb fejtörést a KT-nak?
 
Költségvetés szempontjából az egyik legnagyobb kockázatot az uniós forráslehívás mechanizmusa jelenti. Ezt jeleztük is az illetékesek felé. Az jól látszott és látszik is, hogy már tavaly is jelentős összeggel megelőlegezte a kormányzat a Brüsszelből csak fokozatosan befolyó támogatásokat, amely lehetővé tette, hogy a vállalkozások és az egyéb kedvezményezettek időben hozzájussanak a nekik megítélt támogatásokhoz. Ez persze jó, ám ehhez jelentős átcsoportosításokra volt szükség a költségvetésben. Mint ismert, a 2014-2020 közötti pénzügyi ciklus intézményrendszerét is meg kellett újítani. Ennek sikerét bizonyította, hogy élenjárunk a szerződéskötések és a pályázatok lehívását illetően. A Költségvetési Tanács az uniós pénzek kifizetésével kapcsolatos aggályait nyilvánosságra hozta, és úgy tűnik, hogy sikerül a már említett problémákat megoldani.
 
Az interjút teljes hosszában az Origo oldalán ide kattintva olvashatja el.