Domokos László Az Állami Számvevőszék Elnöke

Domokos László hírportál

Domokos László előadást tartott a jó állam aspektusairól rendezett budapesti konferencián

2016-11-16 14:00
A rend és jogkövető magatartás a demokratikus állam működésének garanciális alapértéke – mondta Domokos László a jó állam aspektusairól rendezett budapesti konferencián. Az ÁSZ elnöke szerint a jól irányított állam megteremti a gazdasági-társadalmi fejlődéshez elengedhetetlen keretfeltételeket, s magára vállalja a jó kormányzás feladatait és felelősségét.
Az Állami Számvevőszék elnöke előadása kezdetén leszögezte: az utóbbi évtizedekben a jóléti állam fenntartásának alapvető feltételévé vált az állam működési hatékonyságának fejlesztése. Az intézményrendszer megújításának részét képezte a közpénzügyi rendszer korszerűsítése is – ide értve az annak ellenőrzésére szolgáló szervezeteket is.
 
Domokos László szerint a jól irányított állam egyrészről megteremti azokat a keretfeltételeket, amelyek elengedhetetlenek a gazdasági-társadalmi fejlődéshez, másrészről a jól kormányzás feladatait – és így felelősségét is – magára vállalja. Ennek megfelelően – valamint az eladósodottság negatív következményeinek tapasztalatai nyomán – Magyarországon 2010-től elkezdődött egy új államirányítási rendszer megteremtése. A neoliberális gazdaságpolitikai koncepciót a nemzeti érdekek védelmét előtérbe állító, az állami szerepvállalást növelő és megerősítő gazdaságpolitika váltotta fel, melyet a jól irányított állam működéséhez szükséges jogszabályok támasztottak alá. A közpénzügyi ellenőrzés szempontjából a két legfontosabb újdonság a Stabilitási törvény, valamint az Állami Számvevőszékről szóló új jogszabály megalkotása volt.
 
Az elnök rámutatott: az új számvevőszéki törvény megerősítette az ÁSZ függetlenségét, kiszélesítette hatáskörét, bővítette eszköztárát, növelte az átláthatóságát, felszámolta a következmények nélküli ellenőrzések korszakát, valamint előírta az intézmény számára a jól irányított állam elvének támogatását. Domokos László szerint a fundamentumok megalkotása után azoknak a stratégiai céloknak a meghatározására is sor került, melyek iránytűként szolgálnak a legfőbb ellenőrző intézmények számára tevékenységeik tervezésekor, végrehajtásakor. Ezek értelmében a Számvevőszék véleményezési, tanácsadási, elemzési feladatokat is végez, így a modell magában foglalja az ellenőrzések többszintű hasznosulását támogató tevékenységekhez kapcsolódó alapelveket és célokat is. Ilyen például a minőségi jogalkotás támogatása, ami a törvényesség, elszámoltathatóság, áltláthatóság, integritás és a jogállami működés közpénzügyi garanciája. Az elnök hozzátette: a rend és jogkövető magatartás a demokratikus állam működésének garanciális alapértéke.
 
Domokos László előadást tartott a jó állam aspektusairól rendezett budapesti konferencián
 
A Számvevőszék elnöke emlékeztetett: továbbra is igaz hogy a demokrácia és az elszámoltathatóság alapja, hogy a polgárok tudják, mi történik a pénzükkel, ki hogyan használja a rá bízott közvagyont. Véleménye szerint az, hogy Magyarországon a számvevőszék minden jelentése nyilvános, biztosítja a közpénzfelhasználás transzparenciáját.
 
Az átláthatóság elvének képviselőjeként az Állami Számvevőszék hazai és nemzetközi körben is mértékadó részévé vált a jó kormányzás korrupció ellenes tevékenységének. Megalkotta a magyar integritás fogalom rendszerét, kidolgozta annak értékelési kritériumait, évenként széles körben felméri az integritás kockázatokat és az azt mérséklő integritás-kontrollokat, aktívan részt vesz az integritás témakört feldolgozó tananyagok és tájékoztatók kidolgozásában, illetve a nemzetközi tudásmegosztásban.
 
A közpénzügyi ellenőrzőrendszer átalakításának legfontosabb fejezeteit áttekintve Domokos László rámutatott: a „jó kormányzás” szempontjait a gyakorlatban kell elhelyezni, s ennek érdekében a modellnek ki kell terjednie a kockázatkezelés és a változásmenedzsment területeire is. Az ellenőrzési tevékenység eredményességének kulcsa többek között a külső és belső kockázatok elemzésének és kezelésének képessége. A kockázatok valószínűségének, hatásának és mértékének elemzése egyfelől az ellenőrzési terület kiválasztását támogatja azzal, hogy a legkockázatosabb területekre, témákra, folyamatokra és szervezetekre irányítja a figyelmet, s így az ÁSZ ott ellenőriz, ahol erre a legnagyobb szükség van. Másfelől kockázatelemzés gondoskodik az ellenőrzés végrehajtását veszélyeztető kockázatok számbavételétől és kezeléséről.
 
Domokos László szerint mások mellett e tényezők biztosítják a változással járó kihívások kezelését és az abban rejlő lehetőségek kihasználását, így biztosítva az értékteremtő fenntarthatóság sikerét, a közpénzügyeket érő kihívásokhoz való intézményesen garantált alkalmazkodást.
 

Partnereim