Domokos László interjút adott a Piac és Profitnak

Domokos László interjút adott a Piac és Profitnak
Domokos László az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatairól, az EU-s források ellenőrzéséről, a magánszektor kockázatairól, valamint a kis-és középvállalkozók lehetőségeiről is beszélt a Piac és Profitnak adott interjújában.
A számvevőszéki ellenőrzések lényege, hogy a közpénzeket használó, közvagyont kezelő szervezeteket, intézményeket felelős gazdálkodásra ösztönözzük, jogi és szakmai értelemben - kezdte a beszélgetést az Állami Számvevőszék elnöke. Az ellenőrzések általános tapasztalta, hogy ha nincs megfelelő vezetés, nincs felelős gazdálkodás. Az ÁSZ alapvetően azt vizsgálja, hogy az intézmények betartják-e a törvényeket, beleértve a költségvetési kereteket, ami szintén jogszabályi előírás.
 
A beszélgetés során felmerült az a kérdés, hogy az ÁSZ milyen szabálytalanságokat észlelt az az EU-s források elköltésével kapcsolatban? Domokos László példaként a négyes metró ellenőrzését hozta, melynél az ÁSZ már 2010-ben feltárta, hogy a fő hiba tulajdonképpen „a projekt hanyag” előkészítése volt. A kormány 2015–2016-tól kezdte el saját forrásból megelőlegezni az EU-s támogatásokból megvalósuló beruházásokat: amikor a beruházó megnyerte a pályázatot, aláírta a szerződést, megkapta az államtól az összeget azelőtt, hogy az EU-s transzfer elindult volna. Mi ezt egyértelműen pozitív gyakorlatnak tartjuk-mondta Domokos László.
 
A magánszektorban rejlő kockázatról is szó esett, melynél az ÁSZ elnöke kiemelte, hogy érdemes a hitelek típusait szétválasztani. Jó hitelnek nevezhető a befektetési vagy takarékossági céllal felvett hitel. Ilyen az ingatlanra, illetve rezsitakarékosságra felvett hitel. Azonban a csupán fogyasztást szolgáló hitelek (amit nyaralásra, nem megtérülő fogyasztási termékekre költenek) mind kockázatot jelentő tényező. Domokos László kiemelte, hogy „a magyar lakosság megtakarítása gyorsabban növekszik, mint az adóssága, de még mindig probléma, hogy viszonylag kevesen készítenek például háztartási, családi költségvetési tervet.”
 
A kisvállalati szektor esetén a legnagyobb probléma a még mindig alacsony termelékenység. A kkv-k esetében természetes, hogy a kezdeti időszakban a
fejlesztés érdekében hitelre van szükség, hogy az egy alkalmazottra jutó bevétel mértékét meg tudják duplázni. „A vállalatoknak több kockázatot kellene
vállalniuk, mint most. A termelékenység növelésére elsősorban új technológia beszerzésére, szervezeti átalakításra és piacnyitásra van szükség.”
 
 

A Domokos Lászlóval készített interjút teljes terjedelmében itt olvashatja el.