Interjú Domokos Lászlóval a pénzügyi tudatosságról

Interjú Domokos Lászlóval a pénzügyi tudatosságról
Az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László szerint a pénzügyi tudatosság fejlesztésének nemrégiben meghirdetett nemzeti stratégiája több generációt is hozzásegíthet ahhoz, hogy képessé váljon a hosszú távú öngondoskodásra, és ezáltal az anyagi biztonság megteremtésére, illetve fenntartására – derül ki a Világgazdaság legfrissebb lapszámában megjelent interjúból.
– A magyar gazdaság főbb mutatói az utóbbi években nemcsak fenntartható állapotokat, de hosszú távon is kiszámítható erősödést jeleznek. Hiába pozitívak azonban a makrogazdasági kilátások, ha közben a háztartások és a családok továbbra is jelentős eladósodottsággal küzdenek. Feloldható ez az ellentmondás?
 
– Évek óta pontosan látható ez a tendencia, melynek okai sajnos inkább kulturális, mint gazdasági természetűek. Számos kutatás igazolja, hogy a lakosság pénzügyi kompetenciái és valós pénzügyi cselekvései nincsenek összhangban, magyarán: a háztartások gyakran többet költenek, mint amennyi bevétel a rendelkezésükre áll. Nagyon fontos, hogy a lakosság megtanulja, nem nyújtózhat tovább, mint ameddig a takaró ér. Meg kell teremtenünk Magyarországon a pénzügyi tudatosság hagyományát. Az Állami Számvevőszék ennek érdekében évek óta komoly erőfeszítéseket tesz a pénzügyi, közpénzügyi, közteherviselési szemléletformálás terén.
 
Domokos László: Legyen érték a mérték!
 
– Az Állami Számvevőszék elsősorban a közpénzek felhasználásának ellenőrzésével foglalkozik. Hogyan függ össze az ellenőri tevékenység a pénzügyi kultúra fejlesztésével?
 
– Az ÁSZ küldetése és feladatai kiterjedtebbek a közpénzfelhasználás puszta értékelésénél; a magyar állam egyik legfontosabb alkotmányos intézményeként komoly felelősséget viselünk a gazdaság fenntarthatóságáért, átláthatóságáért és stabilitásáért. Fontos látni, hogy a gazdaság nem egy felülről irányított rendszer, hanem egy organikus szervezet, melynek belső egyensúlyára minden szereplőnek óriási hatása van. A devizaválság példája szemléletesen bizonyította, hogy a nemzetgazdaság egésze számára nem csak az veszélyes, ha az államadósság vagy az önkormányzati rendszer adóssága eléri a kritikus szintet, az is ugyanilyen kockázatokat hordoz, ha a lakosság kergeti magát adósságspirálba. Az ÁSZ az Alaptörvényben lefektetett garantőr szerepéből fakadóan nem csak az első kettő, de az utóbbi területen is fontos támogatást nyújt, s ezt a törekvésünket az Országgyűlés egy 2014-es határozatában meg is erősítette.
 
– A Nemzetgazdasági Minisztérium a közelmúltban hirdette meg a pénzügyi tudatosság fejlesztésének hétéves nemzeti stratégiáját. Az ÁSZ vállalt valamilyen szerepet ebben a programban?
 
– A kezdetektől fogva részt vettünk a stratégia megalkotásában, melynek végrehajtásában is katalizátor szerepet kívánunk betölteni. A Számvevőszék az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesülettel 2011-ben megkötött – majd az évek során számos további intézménnyel bővülő – együttműködése révén komoly tapasztalatokat halmozott fel a pénzügyi attitűdök és magatartásformák kutatásában és fejlesztésében. Ezt a tudást kamatoztatnánk a jövőben is, immár az új, nemzeti stratégia égisze alatt.
 
Az interjú teljes terjedelmében a Világgazdaság március 22-ei lapszámában olvasható.