Domokos László Az Állami Számvevőszék Elnöke

Domokos László hírportál

Interjú a Trend FM-ben

2020-10-21 19:00
2020. október 21-én, a Trend FM, A Nap Vendége című háttérelemző műsorában beszéltem a 2019. évi költségvetés zárszámadásról, az Állami Számvevőszék történetének fontos jubileumáról, illetve a világjárvány okozta gazdasági kihívások kezeléséről.
A koraesti beszélgetést az Állami Számvevőszék történetének rövid áttekintésével kezdtük, hiszen 2020-ban kettős évfordulót is ünnepel szervezetünk: az első független magyar állami számvevőszék alapításának 150 éves évfordulóját, illetve a független számvevőszéki ellenőrzés újraindulásának 30 éves évfordulóját. Felidéztem, hogy a számvevőszéket a költségvetés alkotásának a függetlensége hívta életre, illetve az igény egy olyan szakmai szervezet iránt, amely a költségvetés szabályosságának a betartását támogatja.
 
 
Természetesen szóba kerültek az Állami Számvevőszék 2019. évi költségvetés végrehajtásáról, azaz a zárszámadásról tett megállapításai is, amelyet szintén a tegnapi napon tárgyalt az Országgyűlés. Elmondtam, hogy történelmi időket élünk, ugyanis a koronavírus járvány nem csupán a minket körülvevő gazdasági környezetet változtatta meg alapjaiban, hanem az állami, az üzleti és a családi működési viszonyokat is átírta. Fontos mércének gondolom, hogy a 2019-ig terjedő időszak mennyiben tudott hozzájárulni ahhoz, hogy az ország sikeresen tudjon válaszolni a kihívásokra.
 
A vírushelyzet következményeképp kialakult helyzet kapcsán a kormánynak mérlegelnie kell, hogy a válság kezelését vagy a változás menedzselését helyezi előtérbe. Véleményem szerint jelen helyzetben különösen fontos a pozitív válasz, az előrelátás, a tervezés, a befektetési képesség és az együttműködés. A célzott adókedvezmények, a célzott beruházási- és hiteltörlesztési támogatások építő válaszok lehetnek és ezekhez most közel áll a magyar gazdaságpolitika.
 
A tervezés és a befektetés természetesen nagyon fontos a háztartások esetében is. Az elmúlt időszakban a dinamikusan fejlődő jövedelmek, illetve a járványhelyzet miatt visszafogott fogyasztás eredményeképpen jelentős megtakarítás áll rendelkezésre a magyar háztartásoknál. Fontosnak tartom a rövidtávú megtakarítások támogatását és a kapcsolódó kedvező konstrukciók kialakítását. 
 
A műsorban szóba kerültek a hazai adórendszer átalakítására tett erőfeszítések is, amelyekről azt gondolom, hogy történelmi jelentőségű sikereket ért el az ország. Alig 10 év alatt ugyanis nagy arányú fehéredés történt a magyar gazdaságban, jelenleg a be nem fizetett ÁFA aránya Magyarországon az átlagnál is jobb számokat mutat az Európai Unión belül. Az adózási rendszerrel kapcsolatban fontos lenne a bérterhelő járulékok csökkentése és ehelyett a forgalmi típusú, a környezetet terhelő, a klímaveszélyes, illetve az egészségveszélyes termékek forgalmi adótermészetű elvonásának a fokozatos erősítése.
 
A beszélgetésünk végén bemutattam azt a 10 pontos kritériumrendszert, amelyre az Állami Számvevőszék tett javaslatot az Országgyűlésnek a válság menedzselésére. Természetesen megkerülhetetlenek voltak azok a válságkezelő megoldások, amelyek az egészség és az emberi élet védelme érdekében születtek, de fontosnak tartjuk, hogy a további intézkedések befektetési szempontokat szem előtt tartva történjenek. Érdemes törekedni a képzettség hiányosságainak a megszüntetésére, a foglalkoztatás rugalmasságának az erősítésére, illetve a pénzköltések során előtérbe kell helyezni a környezetkímélő technológiák bevezetését, valamint az energia- és anyagfelhasználás csökkentését. Az ÁSZ javaslatai között szerepel még a digitalizáció vívmányainak széleskörű elterjesztése, a gazdasági és az állami szereplők tevékenységeinek hatékonyságát javító fejlesztések, illetve a kritikus infrastrukturális fejlesztések erősítése is. Fontos, hogy ezek a befektetések szinergikusan is kapcsolódjanak össze, így járulva hozzá az adóegyszerűsítéshez, a gazdaság kifehérítéséhez, valamint a digitalizációs lehetőségek által az állam igazgatási hatékonyságának a javulásához.
 
Fontos, hogy az intézkedések motiválják és elismerjék az állampolgárok kockázatkezelő és kockázat megelőző gondolkozását is, illetve támogassák a tervezési alapú gondolkodást és az öngondoskodást. Olyan változást elősegítő modell ez, amely egyrészt ösztönzi a létszükségletre elismert kiadásokat, másrészt pedig olyan pénzköltéseket priorizál, amelyek eredményeképpen nem csupán fejlődni, de fenntartható módon tud felzárkózni az ország.

Partnereim