Domokos László Az Állami Számvevőszék Elnöke

A fenntartható versenyképesség kritériumai

2022-01-10 00:00
A versenyképességnek nincs általános és mindenki számára egységesen elfogadott definíciója. „Egy nemzetgazdaság akkor versenyképes, ha a rendelkezésre álló erőforrásait optimálisan hasznosítja a lehető legmagasabb szintű, de még fenntartható jólét elérésére”. Ez a meghatározás összeköti a gazdasági versenyképességet a fenntartható jóléttel.
Magyarországon 2012 és 2019. között jelentősen mérséklődött az államadósság-mutató, stabilizálódott az államháztartás gazdálkodása. A járvány kitörésekor megvolt a pénzügyi és a jogi lehetősége is annak, hogy a magyar kormány sikeres válságkezelési intézkedéseket alkalmazzon.
 
Az Állami Számvevőszék szakembereivel fontosnak tartottuk meghatározni, hogy a járvány gazdasági hatásának kezelésére szánt pénzt mire célozzuk, illetve lényeges volt olyan intézkedéseket is definiálni, amelyek a jövőre vonatkozóan előirányozzák a fenntartható versenyképességünket. Úgy gondolom, hogy a közpénzt kímélni kell, meg kell becsülni, befektetni kell. Ezt jelenti az, hogy minőségi pénzköltésben gondolkozunk.
 
A pénzköltési folyamat értékeléséhez tíz kritériumot állított fel a számvevőszék. A kritériumok közül az egyik, a digitalizáció, a képzett munkaerő fejlesztése, annak érdekében, hogy új, hozzáadott értékteremtő iparágak jöjjenek létre. A digitalizáció folyamatát tekintve már nagyon szép eredmények vannak. A másik, amit meg kell említenem, a környezetkímélő technológia bevezetése, illetve az energia- és anyagfelhasználás csökkentése, amely a vállalkozások üzleti modelljét is fenntarthatóan versenyképessé teszi.
 
A legfőbb prioritás csakis a járvány kezeléséhez feltétlenül szükséges eszközök biztosítása, és a létalapjukat elveszítő állampolgárok megsegítése lehetett. Emellett azoknak a javaslatoknak volt célszerű prioritást adni, amelyek egyaránt segíthették a járvány okozta nehézségek enyhítését és hozzájárulhattak a magyar állami és üzleti szféra fenntartható versenyképességéhez. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően a járvány első hullámainak elmúltával a magyar gazdaság rendkívül dinamikus növekedésnek indult.
 
A társadalom jólétének fenntarthatósága szempontjából a költségvetési egyensúlyt helyre kell állítani úgy, hogy a gazdaság dinamizálása révén annak elősegítése, hogy az államadósságmutató, azaz az államadósság és a GDP hányados a gazdaság növekedése révén csökkenjen, azaz a GDP „belenőjön” a járvány alatt szükségképpen megugrott magasabb államadósságba.
 
Konszenzus van abban, hogy az alacsonyabb adók növelik a vállalkozások versenyképességét. Ugyanakkor a minimálbér és a garantált bérminimum megemelésének is van versenyképességet fokozó hatása. Ezek a bérezési alsókorlátok ugyanis hatékonysági követelményeket állítanak a foglalkoztatással szemben. Csak olyan munkáltatók tudják a dolgozókat foglalkoztatni, akik a magasabb munkabéreket – az alacsonyabb munkabérterhek mellett - ki tudják gazdálkodni. Ennek a mai munkaerőhiányos helyzetben nem a munkanélküliség emelkedése lesz a várható következménye, hanem az, hogy a munkaerő a hatékonyabb munkahelyek felé áramlik majd, növelve ezzel az egész magyar gazdaság hatékonyságát és versenyképességét
 
A következő időszak gazdasági növekedésének együtt kell járnia az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális mértékű mérséklésével, és azok az országok és vállalkozások lesznek csak versenyképesek, amelyek ennek a kihívásnak évtizedeken keresztül meg tudnak majd felelni. Fontos hangsúlyozni, hogy a fenntartható közbeszerzés egyben a gazdasági növekedés eszköze lehet és emiatt versenyképességi kritérium is.

Partnereim