Domokos László Az Állami Számvevőszék Elnöke

Domokos László hírportál

A gazdaság kifehérítése zöldít, míg a feketegazdaság ellenőrizetlenül szennyez

2020-10-26 17:00
2020. október 26-án került sor a XIV. Nemzetközi Adókonferencia megrendezésére, amely idén az „Adózás Európában” tárgykört járta körül. Az online eseményen lehetőségem volt megosztani a gondolataimat az áfa-bevételek szerepéről a költségvetés fenntarthatóságában.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek és elemzéseinek egyik fókuszterülete a központi költségvetés, illetve egy ma még kevésbé ismert és használt kifejezés, a „költségvetés fenntarthatósága”.  Kevesen tudják, hogy a számvevőszékek, nemzetközi szervezetükön keresztül elköteleződtek az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési céljai mellett, és ellenőrzéseikkel, tanácsadó tevékenységeikkel elősegítik, katalizálják azok megvalósítását.
 
Kiinduló pontunk a fenntartható fejlődés legismertebb fogalma, amelyet az ENSZ részére készített ún. Brundtland jelentés fogalmazott meg. Eszerint a fenntartható fejlődés: olyan fejlődési folyamat, amely „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket.” Ebből vezethetjük le a fenntartható költségvetés fogalmát, amely olyan költségvetés, amely fedezetet nyújt a jelen közjavak iránti szükségleteinek kielégítéséhez, és egyúttal növeli a jövő generációk képességét és lehetőségét saját jövőbeni szükségleteik kielégítéséhez.
 
Ezért a költségvetési fenntarthatóságnak van egy gyakorlat számára irányt és mértéket adó szabálya. Ez a Magyarország Alaptörvényében is rögzített államadósság-szabály. Ennek értelmében az államadósság/GDP mutató folyamatos csökkentésének kötelezettsége gazdasági növekedés esetén, mindaddig fennáll, amíg az államadósság a GDP 50 százaléka alá nem csökken. A jelen generáció tehát nem terhelheti meg a jövő generációját a GDP 50 százalékánál nagyobb adósságállománnyal.
 
Az áfa kivetése és beszedése több módon is hozzájárul a fenntartható fejlődéshez és a fenntartható költségvetéshez. Egyfelől a felhalmozást és a megtakarítást preferálja, mivel a fogyasztás terheli. Másfelől változatlan adókulcs mellett, ha nő az áfa-bevétel, akkor nő a hozzáadott érték, azaz a GDP is. Ez azt jelenti, hogy a kifehérítés gazdasági növekedést eredményez, azaz növeli az államadósság-mutató nevezőjét.
 
Külön ki szeretném emelni, hogy a gazdaság kifehérítése, amelynek egyik legfontosabb eszköze az áfa megfizettetése, „zöldít” is. Miért? Egyfelől azért, mert a feketegazdaság ellenőrizetlenül szennyez is. Másfelől a környezetvédelmi adók (például a termékdíjak) tipikusan forgalmi jellegű adók. Következésképpen, ha valaki nem fizeti meg az áfát, akkor aligha fog termékdíjat fizetni. Az összefüggés fordítva is igaz. A gazdaság kifehérítésének motorja az áfa-beszedés hatékonyságának növekedése volt. Ennek a legjobb mérőszáma az ún. áfa-rés, azaz a potenciálisan beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa közötti különbség.  Magyarországon ez a mutató 2013 óta folyamatosan és jelentős mértékben javul. 2018-ban a magyar áfa-rés már kisebb volt (8,4%), mint az EU átlag (9,2). A javulás 2017-hez képest Magyarországon volt a legnagyobb mértékű.
 
Újabb kockázatként, de inkább kihívásként az internetes kereskedelem (e-kereskedelem) térnyerését emeltem ki. Az internetes kereskedelemben bekapcsolódó vevők aránya az összes vevőkhöz képest 2010 és 2018 között is dinamikusan emelkedett. Nyilvánvaló, hogy ez az arány a koronavírus járvány alatt ugrásszerűen megnőhetett. Következésképpen az áfa-bevételek növekvő arányban származnak majd az e-kereskedelem forgalmából.
 
Végül meg kellett említenem az áfa-bevételek legnagyobb kockázatát, a COVID-19 járvány gazdasági hatásait. 2020. első nyolc hónapjában az adó-bevételek ugyanis már jelentősen elmaradnak az időarányostól, és nincs ez másképpen az áfa-bevételek esetében sem.
 
Ha felkeltette az Önök érdeklődését is az adózás kérdése, az Állami Számvevőszék e tárgyban készült tanulmányait megtalálják az ÁSZ honlapján, vagy ide kattintva.

Partnereim