Az internet valójában nemcsak egy új technológia kiteljesedése, hanem egy olyan új globális kultúráé is, amelynél az idő, a tér, a határok, sőt még a személyazonosság fogalmát is radikálisan át kell értelmezni. A kibervilágnak a számos előnyén túl azonban hátrányai, sőt veszélyei is vannak, amelyekről szintén beszélni kell. Az ÁSZ elemzői a virtuális világ informális bemutatása mellett, most ezekre a veszélyekre, illetve lehetséges megoldásaikra hívják fel a figyelmet.
Biztos vagyok benne, hogy nincs olyan intézmény és ember Magyarországon, aki ne lenne kapcsolatban a kibertérrel. Arra azonban még mindig kevés felhasználó gondol, hogy akár bűncselekménynek is áldozatául eshet. A kibertérből eredő támadások száma ugyanis világszerte és hazánkban is növekvő tendenciát mutat.
Elsőre talán úgy gondoljuk, hogy ezek a fenyegetések minket egyáltalán nem érinthetnek. Fontos azonban tudni, hogy a közintézmények, infrastruktúrák, illetve közszolgáltatások működtetése ellen irányuló incidensek mellett az is veszélyt jelent, ha hozzáférnek a személyes adatainkhoz, ha álhírek terjednek a különféle közösségi média felületeken, vagy, ha egy hackertámadás miatt nem érhetők el e-közigazgatási vagy banki szolgáltatások.
A digitális tér biztonságának megóvása össztársadalmi érdek és feladat, amelyben nemcsak az állampolgároknak, hanem az állami és a piaci szférának is jelentős szerepe van. Alaptörvényünk rögzíti, hogy Magyarország védelmezi az állampolgárait, illetve együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. Látnunk kell azonban, hogy ez ma már a biztonságos kibertér megteremtése nélkül nem valósítható meg. A kibertér ráadásul globális, tehát az ezzel kapcsolatban felmerülő problémákra is globális együttműködéssel lehet megoldást találni.
Az elmúlt években, a járványhelyzet következményeként további kihívásokkal kell szembenéznünk a kibervédelem területén, hiszen a munkánk és a magánéletünk egyre nagyobb szelete költözött át a digitális térbe, minden eddiginél több lehetőséget kínálva ezzel a kibervilág bűnözőinek. Egyre szaporodnak a céges eszközöket, laptopokat és online konferenciacsatornákat célzó bűncselekmények, illetve a zsarolóvírusok is egyre kifinomultabbak és veszélyesebbek. Ráadásul a fenyegetések kereszttűzébe a pandémia kezelésében jelentősen érintett egészségügyi intézmények, logisztikai szolgáltatók, állami szervek kerültek és szintén fokozódik a nyomás a pénzintézetek IT rendszerein is.
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a képzés és tájékoztatás az információbiztonság és a kibervédelem területén is különös jelentőséggel bír, hiszen a tudatosítás védelembe történő beépülése minden felhasználónál kulcsfontosságú.
Ezekkel a célokkal összhangban az Állami Számvevőszék kiemelt figyelmet fordít a kiberbiztonsági kockázatok tudatosítására, valamint a kibervédelemre vonatkozó tapasztalatok és jó gyakorlatok hazai, illetve a nemzetközi számvevőszéki közösségben történő megosztására. A konferenciákon, eseményeken szerzett tapasztalatok is igazolják, hogy a számvevőszékekre az állami kiberbiztonság területén is egyre hangsúlyosabb szerep hárul.
A kibertér tehát nemcsak lehetőségeket nyit meg a társadalmak előtt, hanem új kihívásokat is támaszt. Meggyőződésem azonban, hogy a szabad virtuális világ egy példátlan sikertörténet, melynek megóvása közös feladatunk.
