Domokos László Az Állami Számvevőszék Elnöke

A magyar gazdaság nyitottsága számokban

2022-02-24 09:47
A Központi Statisztikai Hivatal becslése alapján hazánk gazdasági teljesítménye 7,1%-kal bővült, azonban kevesebb szó esik azokról az okokról, amelyek fontos szerepet játszottak a gazdaság ilyen mértékű fellendülésében. Az elmúlt időszak válságkezelésének sikere többek között a magyar gazdaság nyitottságában rejlik. De mit is jelenthet ez?
Egy gazdaság nyitottságára vonatkozóan a legfontosabb mutató egyértelműen az, hogy a GDP-nek hány százalékával arányos az ország exportja. Hazánk tekintetében ez a szám jelenleg 85% körül van, ami azt jelenti, hogy a világ legmagasabb GDP/export hányadot felmutató országok között foglalunk helyet.
 
Az ÁSZ egy korábban nyilvánosságra hozott elemzése (Az export/import szerkezetének és volumenének változása, hatása a GDP változására) is arra mutatott rá, hogy a 2013 és 2019 közötti időszakban a magyar export minden évben meghaladta az importot, ezzel pedig jelentős módon hozzájárult a hazai gazdaság teljesítményéhez. Bár ez egy jó eredmény, nagyon fontos azt is látni, hogy a magyar kis- és középvállalkozások exportteljesítményének növelését célzó erőfeszítések ellenére is, még mindig a nagyvállalatok szerepe a meghatározó. Ráadásul, a magyar export árbevételének több mint 80%-át külföldi tulajdonban lévő vállalkozások állítják elő, és csupán 20% származik magyar cégektől.  A jövőre nézve tehát fontos lesz azoknak a hazai vállalkozások a számát növelni, amelyek termékeiket és szolgáltatásaikat külföldön is képesek értékesíteni.
 
Az ÁSZ elemzése arra is rávilágított, hogy a magyar gazdaság külkereskedelmi forgalmának bővülése jelentős mértékben annak köszönhető, hogy az ország egyre inkább része a globális értékláncoknak. A magyar vállalkozások azonban ezekben az értékláncokban nem töltenek be irányító szerepet, ugyanis főleg a termelési fázisában csatlakoznak be. Ez azt jelenti, hogy a gyártás csupán egy-egy szakaszát végzik az országban, ezt követően a terméket az értékláncon belül egy másik országba szállítják tovább.  A termelés ily módon bár az export bruttó értékének jelentős növekedését eredményezi, ám az export importtartalma is magas, a hozzáadott érték tartalma pedig alacsony. Fontos továbbá kiemelni, hogy a legnagyobb a verseny is jellemzően az értéklánc gyártás szakaszában van, így ez a leginkább kiszolgáltatott az értékláncot érintő változásoknak. Ez az oka például annak, hogy a magyar export húzóágazatait rendkívül súlyosan érintette a világjárvány.
 
Mindezek alapján, a jövőben fontos lesz az export diverzifikálása, főként annak érdekében, hogy csökkenjen az ágazati és költségvetési sérülékenység. A magyar exportáló vállalatok számának növelése mellett, szükség lesz olyan beruházásokra is, amelyek eredményeként az export hozzáadott érték tartalma is nagyobb lesz. Elkerülhetetlen továbbá, hogy a vállalkozások lépést tartsanak a legújabb technológiai, illetve digitalizációs innovációkkal, illetve, hogy a hazai munkaerő képzettségi szintjének emelése is megvalósuljon.
 
 A magyar gazdaság tehát rendkívül nyitott, amelynek számos előnye van, így jelentősen hozzájárul a hazai gazdaság teljesítményéhez. Éppen ezért fontos, hogy azokon a területeken, ahol erre szükség van, a jövőben is ösztönözzük a továbblépéshez elengedhetetlen fejlesztéseket.

Partnereim