Domokos László Az Állami Számvevőszék Elnöke

A vezetői feladatokat is átalakítják az új igények

2021-10-12 11:25
2012-ig átlagosan 400-600 helyszínt ellenőrzött az ÁSZ évente. 2021-re eljutott oda, hogy 6-10 ezer helyszínt is képes ellenőrizni, így egy parlamenti ciklus alatt minden közfeladatellátó értékelésére sor kerülhet. Az ellenőrzések és az értékelések megnövekedett száma azt is eredményezi, hogy évente átlagosan 8 ezer helyszínen kell konzultálni, illetve értékelést végezni, amely vezetői szinten is többlet kapacitást igényel a megszokott minőség fenntartása érdekében.

De hogyan is jutottunk el eddig?

Az ellenőrzésben a legnagyobb áttöréstaz integritás megteremtése és megszilárdítása hozta, amelyben a Számvevőszéknek kiemelkedő szerepe van. Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés döntésével összhangban 2011 óta minden évben elvégezte a hazai közintézmények integritás kultúrájának meghonosítását és elterjesztését szolgáló, holland tapasztalatok alapján kidolgozott Integritás felmérését.
 
A 2019. évben megvalósított integritással kapcsolatos kérdőíves kutatáshoz már 4002 közpénzből működő, nemzeti vagyont kezelő szervezet önként csatlakozott. A felmérés eredményei rámutattak, hogy a korrupció ellen védettséget biztosító integritáskontrollok kiépítettsége tovább javult a magyar közszférában, azonban az összeférhetetlenség, az ajándékok elfogadása, a kockázatelemzés, illetve az automatizált rendszerek bevezetése területén még szükség van további erősítésre.
 
Korábban tehát önbevallás alapján kaptak visszajelzést az érintett szervezetek, amely tapasztalatok alapján 2019-re eljutottunk odáig, hogy képessé váltunk a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító integritáskontrollok széleskörű ellenőrzésére. 2020-ban tehát megindítottuk a teljeskörű, ágazatokat lefedő integritás ellenőrzést.


Kitekintés

2019-ben, az ÁSZ által ellenőrzött szervezetek száma meghaladta a 1360 darabot, amely több mint 60 százalékos növekedést jelent az előző évekhez viszonyítva.  2020-ban pedig minden eddiginél nagyobb számú, összesen 1534 szervezetnél mozdítottuk elő a közpénzügyi helyzet javulását, miközben folyamatban volt 4 ezer ellenőrzés. Az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményként mára rendkívül dinamikus hatásnövekedést értünk el, így az ellenőrzött szervezetek száma 2021-ben várhatóan eléri majd a 9 ezret.
 
Mindezt az elmúlt időszakban bevezetett új, digitális alapokra helyezett monitoring típusú ellenőrzések teszik lehetővé. Ezek révén ugyanis a Számvevőszék eredményesen tudja növelni az ellenőrzéssel érintettek számát, a korábbinál sokkal kevésbé terheli le az ellenőrzött szervezeteket, és egyszerre akár több száz ellenőrzött szervezet egyidejű ellenőrzésére is képes.  
 
Sokan a Számvevőszék szemére vetik, hogy miért végez ilyen sok szabályszerűségi ellenőrzést, ahelyett, hogy a közpénzek eredményes, hatékony elköltését vizsgálná. A válaszom egyszerű: azért, mert a közszférában nincsen eredményesség szabályszerűség nélkül. Az ellenőrzéseink során rendre azt tapasztaljuk, hogy ahol nincs rend, ott nincs teljesítmény sem.
 
Az Alaptörvényben foglaltak szerint a közpénzt, illetve a közvagyont nemcsak szabályosan, hanem eredményesen kell felhasználni.  A teljesítmény mérése azonban elengedhetetlen, annak érdekében, hogy a stratégiai célok megfelelően előkészítettek, illetve megalapozottak legyenek, a célkitűzések teljesítése mérhető legyen, valamint szükség esetén lehetővé váljon a célok elérését biztosító eszközök korrekciója az elvárt eredmény érdekében.
 
2020-ban az Országgyűlés határozatban erősítette meg, hogy a közpénzzel és a közvagyonnal való eredményes gazdálkodás érdekében célszerű a teljesítménymérést tudatosan alkalmazó szervezetek számának növelése, illetve a teljesítménykritériumok meghatározásának erősítése. Ezért tűztük ki célul azt, hogy az integritás kultúrájának magyarországi elterjesztéséhez hasonlóan, egyfajta mozgalmat indítunk a teljesítménymérés fejlesztése, és erősítésre érdekében a magyar közszféra szervezetei körében. Ehhez összetettebb folyamatokra és újszerű ellenőrzés módszertani megközelítésekre van szükség. Ennek megfelelően a teljesítményellenőrzés több adatgyűjtést, mérést és vezetői értékelést  eredményez az ellenőrzés végrehajtása folyamatában. A teljesítményellenőrzés külön elemző és stratégiai értékelési képességeket, magas szinten gyakorló szakemberek csoportjait igényli, amely során több figyelmet kell fordítani a visszacsatolásra, a tanácsadásra is. Ezen az úton előre haladtunk, hiszen az elmúlt 3 évben közel 70 számvő és vezető gyakorolja ezt és további 25 szakember képzése folyik egyetemi együttműködésben.


Szükség van a vezetői struktúra hangsúlyainak átrendezésére

Összefoglalva tehát az Állami Számvevőszék az elmúlt évek digitalizációs változásának köszönhetően olyan technológiai és módszertani fejlesztéseket indított el és vitt véghez, amelyeknek köszönhetően képessé vált arra, hogy az ellenőrzés keretében akár több ezer szervezet értékelését végezze el egy időben.
 
Az új ellenőrzési fókuszterületek segítségével még több intézményt ellenőrizhetünk, növelhetjük a közpénz-, és a közvagyon-felhasználás ellenőrzési lefedettségét, ezáltal pedig a  társadalom is teljesebb képet kaphat hazánk közpénzügyi helyzetéről. Az ÁSZ szakértőinek értékelését bemutató elemzéseink pedig továbbra is az ellenőrzések megalapozásához, a jogszabályi változások kezdeményezéséhez, illetve a tanácsadó tevékenységünk szélesítéséhez járulnak hozzá.
 
A kérések, illetve a kapott visszajelzések is abba az irányba visznek, hogy minden szervezetnek nyújtsunk támogatást, akár az ellenőrzés több szakaszában is. A fent említett feladatokhoz, tevékenységekhez viszont plusz kapacitásra, szakértelemre, valamint az eddigi megszokott vezetői feladatok átsúlyozására van szükség elsősorban a minőség megőrzése érdekében.

Partnereim