Domokos László Az Állami Számvevőszék Elnöke

Főszerepben a vidékfejlesztés

2022-03-02 12:33
Erős és élhető vidékről a XXI. században akkor beszélhetünk, ha a technológiai fejlődés és a vállalkozási kedv folyamatos fenntartása mellett olyan támogatások is a vidék rendelkezésére állnak, amelyek lehetővé teszik e célok megvalósítását. Magyarország Kormánya jelen európai uniós költségvetési ciklusban a közös agrárpolitika vidékfejlesztési támogatásaihoz 80 százalékos társfinanszírozási arányt biztosít, amely történelmi arányú léptékváltás a korábbi 17,5 százalékos nemzeti finanszírozáshoz képest.
Az elmúlt évtizedben elsősorban Budapest fejlesztése került előtérbe, amelynek eredményeként ma elmondható, hogy az Európai Unió fejlettségi szintjéhez képest 151 százalékon áll. Ez egyrészt kimagasló eredmény, másrészt azonban a régóta fennálló vidék-főváros problematikája – miszerint a fővároshoz képest egy leszakadó vidékről beszélhetünk – ezzel csak tovább erősödött. Elvándorlás, elöregedő lakosság, alacsony képzettség, kevesebb munkalehetőség és még sorolhatnánk. Ez volt eddig az általános kép vidékről.  Ma azonban versenyképes agrár-környezet, beruházások, Modern Városok- és Magyar Falu Program támogatja a vidékben rejlő lehetőségek minél szélesebb körű kihasználását és fejlesztését, melynek célja és következménye az egyenlőtlenségek csökkentése a főváros és vidék között.

Egy évvel ezelőtt a pandémia megjelenésének hatására bekövetkező változásokról beszéltem egy interjúban, ahol a távmunka és az otthoni munka szélesebb elterjedésének előnyeire világítottam rá. Hogy miért is kapcsolom össze ezt a területet a vidékfejlesztéssel? Mert számos olyan pozitív irányú változás indult meg ennek hatására, amely az ország számára jelentős gazdasági előnyt hordoz és segíthet feloldani a fentiekben azonosított különbségeket. A rendkívüli helyzet a foglalkoztatásban jelentős- és a körülményekre adott rugalmas reagálást követelt meg, amely több terület együttes fejlődésével is járt. Ennek következtében elsősorban azok az ágazatok tudtak eredményesen működni, amelyek az informatikát, a technológiát és a digitalizációt előnyükre fordítva a leggyorsabban át tudtak állni és meg tudták szervezni az otthoni munkavégzés körülményeit. A feltételek biztosításával ma már olyan rétegek is munkához juthatnak, akik eddig teljes munkaidőben nem tudtak dolgozni, illetve akik nem költöztek a nagyobb városokba egy-egy munkahely miatt.  

Az egészséges munkakörnyezet otthoni térben történő kialakítása az ingatlanpiacra is jelentős hatást gyakorolt, hiszen az elmúlt években nagyobb számban történt ingatlanvásárlás az agglomerációban és vidéken egyaránt. Számos beruházás és ingatlanfejlesztés valósul meg a fővároson kívül, amelynek következtében elindult egy természetes átalakulás magával hozva ezáltal a vidék felértékelődését.

A jelenlegi helyzetből eredő pozitív változások mellett fontos azonban kiemelni, hogy a Kormány is egy olyan rendkívüli lehetőséget biztosít most a vidékfejlesztés részére, amely háromszorosa a korábban erre fordított összegnek. A biztosított támogatás egy új szemléletben való gondolkodást feltételez kormányzati szinten is, hiszen eddig a vidék megtartás feltételeinek ösztönzését 1300 milliárd forintból kellett megvalósítani, arra most 4265 milliárd forint áll rendelkezésre. A vidékfejlesztés a városok fejlesztése mellett a kisebb lélekszámú települések fejlettségére is kiemelt figyelmet fordít, amelynek célja a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása mellett a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és a földrajzi szempontból kiegyensúlyozott fejlődés megvalósítása munkahelyteremtés és a munkahelyek megőrzése érdekében.

Az ÁSZ a napokban hozta nyilvánosságra a magyar beruházások mennyiségét és szerkezetét értékelő elemzését, amely rávilágít arra, hogy a beruházásokra továbbra is a koncentráltság jellemző, amely növeli az ország régiói között fennálló fejlődésbeli és munkaerőpiaci egyenlőtlenségek fennmaradásának, vagy akár fokozódásának kockázatát.

A koncentráltság szoros összefüggésben van a felsőoktatási K+F központok elhelyezkedésével. Különösen Budapest és Pest megye előnye maradt jelentős, a területi kiegyenlítés elmaradása pedig szembe megy a kohéziós fejlesztési célokkal, miszerint a forrásokat a felzárkóztatás érdekében az elmaradottabb térségek irányába kell terelni.

Az elemzéssel segítséget kívánunk nyújtani az egyes nemzetgazdasági, régiós, megyei és térségi stratégiák tervezéséhez úgy, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a beruházások állami forrásallokációja során az elmaradottabb megyéknek, térségeknek a jelenleginél magasabb arányú beruházási támogatása indokolt és ennek a munkaerő képzésének és képességeinek fejlesztését támogató környezet kialakításával együtt kell járnia.

Legyen tehát az a mottónk: „A vidék élni akar, mi pedig vidéken élni.”

Partnereim