Domokos László Az Állami Számvevőszék Elnöke

Hogyan értelmezhetjük a fenntarthatóságot a költségvetésben?

2021-02-04 11:40
A fenntarthatóság egy olyan kifejezés, amellyel napjainkban az élet számos területén találkozunk, így a gazdaságban is. A Pénzügyi Szemle című közpénzügyi szakfolyóirat különszámában megjelent, Pulay Gyula kollégámmal közösen jegyzett cikkünkben megvizsgáltuk, hogy hogyan értelmezhető a fenntarthatóság fogalma a költségvetésben.
A fenntarthatóságot számtalan módon lehet értelmezni és definiálni, gondoljunk például a fenntartható termelésre (például kávétermesztés), vagy akár a fenntartható beszerzési folyamatra. Azonban ha a különféle meghatározásokat tekintjük, találhatunk olyan tényezőket, amelyek ellent mondanak egymásnak, holott ugyanazt a fogalmat hivatottak leírni. Ebből kifolyólag fontos meghatározni, hogy az ÁSZ szempontjából melyik fenntarthatóság meghatározást tekintjük mérvadónak, ez ugyanis egyben értékválasztást is jelent.
 
Az ÁSZ által iránymutatónak tekintett alapdokumentum az ENSZ által elfogadott Brundtland-jelentés, mely szerint a fenntartható fejlődés egy olyan folyamat, amely „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”. Ezt a szellemiséget tükrözi a 2012–2024-es időszakra szóló OGY határozatban elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia is, mely részletesen kifejti ki a fenntartható fejlődés definícióját.
 
Vajon hogyan értelmezzük a fenntarthatóság és a költségvetés kapcsolatát? A fenntarthatóság hosszú távra szól, a költségvetés azonban csak egy évre, ebből kifolyólag csak költségvetések sorozata járulhat hozzá a fentebb megfogalmazott cél megvalósulásához. A „költségvetési fenntarthatóság” tehát a fenntarthatóság követelményének megfelelő éves költségvetések sorozataként értelmezhető.
 
A költségvetés végrehajtásának eredményességét pénzügyileg az államadósság mértékével jellemezhetjük – ha túl nagy összegű államadósság halmozódik fel, az óriási – esetleg teljesíthetetlen – terhet ró a következő generációra, így az nem fenntartható.
 
A közgazdasági szakirodalom ezért jellemzően az államadósság finanszírozhatóságának szempontjából közelíti meg a költségvetési fenntarthatóságot. Az OECD és az Európai Bizottság definíciói is igyekeznek tágabban értelmezni a fogalmat. Ők az állam fizetőképességének hosszú távú megőrzését a fenntartható költségvetés szükséges, de nem elégséges feltételének tartják.
 
Szerintünk azonban a költségvetési fenntarthatóságnak egy dinamikusabb, a fenntartható fejlődés előmozdítását is magába foglaló definíciójára lenne szükség. Éppen ezért cikkünkben a Brundtland-jelentés fenntartható fejlődést megfogalmazó definíciójából vezettük le a költségvetési fenntarthatóság fogalmát, a következőképpen: „olyan költségvetések sorozata, amelyek fedezetet nyújtanak a jelen generációk közjavak iránti szükségleteinek kielégítéséhez, és egyúttal növelik a jövő generációk képességét és lehetőségét saját jövőbeni szükségleteik kielégítéséhez.”
 
A fenntartható fejlődés definíciójának a „ne ártsunk a jövendő generációknak” gondolata helyett a meghatározásunk második fele nagyobb követelményt fogalmaz meg. Szerintünk a döntést hozóktól nemcsak az várható el, hogy ne rontsák a jövő generációk életesélyeit, hanem az is, hogy esélyt adjanak számukra egy jobb élethez.
 
A költségvetési fenntarthatóságnak számos megközelítése él, melyeknek mind felfedezhetők előnyei és hátrányai is. Amennyiben Ön szeretne ezekről részletesebben informálódni, vagy érdeklődi, hogy a fenntartható fejlődési célok fedezetét hogyan lehet a mindenkori költségvetésekbe beépíteni, megtalálja teljes cikkünket itt.

Partnereim