Domokos László Az Állami Számvevőszék Elnöke

Domokos László hírportál

Jó irány az SZJA támogatás bővítése

2021-03-16 00:00
A családpolitika és a társadalompolitika eszközeként csökkentett SZJA tovább fehéríti a gazdaságot, miközben jelentős szerepe van a munkavállalási hajlandóság növelésében. A négy gyermekes családanyákat és a nyugdíjas munkavállalókat érintő SZJA, valamint a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség csökkentése után, bíztató terv a 25 évesnél fiatalabb munkavállalók SZJA fizetési kötelezettségének elengedése. Történelmi lépés az SZJA mentes, de szociálisan biztosított munkavállalás, ami jól egészíti ki az ÁFA megfizetés teljességére törekvő adópolitikát.
A nemzetgazdaság működése során a közfeladatok ellátásához adóbevételek szükségesek. Nehezebb gazdasági helyzetben, mint amit most hazánkban a koronavírus járvány miatt tapasztalunk, komoly progresszív döntés az adócsökkentés kezdeményezése.
 
A munkavállalási hajlandóság támogatásának egyik fontos kormányzati eszköze lehet, a nettó jövedelmek adó-, vagy járulékcsökkentéssel történő növelése. A közmondás szerint azonban minden út az első lépéssel kezdődik.
 
Ebben az adócsökkentési folyamatban első lépés volt 2019. január 1-jétől a nyugdíjasok munkavállalási kedvének támogatása céljából, hogy a munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasokra nem terjed ki a biztosítási kötelezettség, így a munkaviszonyukra tekintettel mentesülnek a nyugdíjjárulék, valamit természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetési kötelezettségük alól. Ezzel több, mint 10%-al növekedett a nettó jövedelmük.
 
Második lépés volt, hogy a személyi jövedelemadó törvény előírásai szerint 2020. január 1-jétől a négy vagy több gyermeket nevelő anyák az összevont adóalapjuk után teljes SZJA mentességet kapnak. A bevezetett adókedvezmény a családanyák munkavállalói hajlandóságát is támogatja, hiszen a foglalkoztatási viszonyból származó jövedelmekre vonatkozik. Az érintett kör foglalkoztatási adatainak javulása esetén mérlegelendő az adókedvezmény kiterjesztése a háromgyermekes édesanyákra is.
 
A harmadik lépés volt, hogy 2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas is mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól. Ez azt jelenti, hogy keresetükből csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják le, a munkavállalói járulékokat nem, ami 18,5%-os nettó jövedelem növekedést eredményez esetükben. Emellett a munkáltató, ha nyugdíjast alkalmaz, mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól is. Az adókedvezmények hatására a foglalkoztatók több nyugdíjast kezdtek el alkalmazni, különösen azokon a területeken, ahol szükséges volt a nagyobb szakmai tapasztalat, vagy átmeneti munkaerőhiány volt megfigyelhető.
 
A tervezett negyedik lépés már a jövőbe mutat. Az elmúlt 10 év adójogi szabályozásában és gyakorlatában többször előfordult, hogy a 25 év alattiak valamilyen adókedvezményben részesültek. A 25 év alatti fiatal munkavállalók foglalkoztatása esetén a munkaadók 2018. december 31-ig szociális hozzájárulási adó kedvezményt kaptak. 2022. január 1-jétől várhatóan a nemzetgazdasági átlagkereset mértékéig, az összevont jövedelmük esetében teljes személyi jövedelemadó mentességek kapnak, ami éves szinten hozzávetőlegesen mintegy 120-150 milliárd forint náluk maradó többlet jövedelmet jelent. A statisztikai adatok szerint a tervezett adókedvezmény több mint 250 ezer 25 év alatti fiatalt érinthet a jövőben. Fontos kiemelni, hogy jellemzően a 25 év alatti munkavállalók az alacsonyabb képzettségük, vagy a pályakezdésük miatt a nemzetgazdasági átlag alatti éves jövedelemmel rendelkeznek, ezért számukra különösen előnyös, hogy nettó fizetésük emelkedni fog. Ennek hatására várhatóan több olyan fiatal is itthon marad majd, aki még korábban külföldi munkavállalást tervezett.

Partnereim