Domokos László Az Állami Számvevőszék Elnöke

Kiemelt feladatunk a tervezés – költségvetés 2022

2021-05-17 16:43
A napokban a költségvetés véleményezése kapcsán adtam interjút a Magyar Nemzetnek. Ez a tevékenység törvényi előírás alapján az ÁSZ kiemelt feladata, amelynek elvégzése a járványügyi helyzetre tekintettel méginkább előtérbe kerül, hiszen a lakosság és a vállalkozások számára is lehetőséget teremt a tervezésre, adaptálásra.
A költségvetés évközi elfogadása járványmentes viszonyok között a kiszámíthatóságot jelenti, fél évet adva a lakosságnak és a vállalkozásoknak a felkészülésre. Arra, hogy az érintettek az állami döntésekhez igazíthassák saját terveiket.
 
Miben más a jelenlegi költségvetés?
 
A 2022-re tervezett állami bevételek 97 százalékban teljesen megalapozottak. a 2015 előtti időkben a bevételek 70-80 százalékát nem vagy csak részben találta megalapozottnak a számvevőszék, vagyis a kormányzat a mostani, bizonytalanságokkal teli időszakban sokkal pontosabban tervezte meg az állam jövő évi működését, mint annak előtte. Bár a kiadások között akadnak kockázatos elemek, összességében azt mondhatom: rugalmas költségvetés lesz a jövő évi, olyan, amely mind a két forgatókönyvre felkészül.
 
Amikor azt mondom, hogy rugalmas a költségvetés az azt jelenti, hogy a törvénytervezet alapján a kormányzat egy újabb hullám esetén megfelelően védekezni lesz képes, amennyiben pedig úrrá leszünk a fertőzés terjedésén, akkor a gazdaság újraindításával tud reagálni a helyzetre. Az első szcenárió esetén a költségvetés az egészségügy kiadásaihoz és a gazdaság újraindításához elkülönített pénzügyi alapok adnak fedezetet, de több olyan markáns tétel is szerepel a tervezetben, amelynél nem húzták meg a felső határt, vagyis az összegek elvben korlát nélkül rendelkezésre állnak.
 
Amennyiben a járvány kontrollálhatóvá válik, akkor új lehetőségek és kihívások nyílnak meg, vagyis a gazdaság a vártnál is erőteljesebben felpörög, akkor érdekes döntéshelyzet állhat elő: a kormányzat választhat. Határozhat úgy, hogy az éppen rendelkezésre álló anyagiakat nem újabb fejlesztésekre, hanem az életszínvonal további javítására fordítják.
 
Mik a jóléti intézkedések?
 
A magyar társadalmat – ahogy a világ összes többi társadalmát is – egy éve megbéklyózza a válság. Az államnak, ha teheti, áldoznia kell az életszínvonalat javító juttatásokra: ha a gazdaság felvette a kellő fordulatszámot, ha beindultak a hosszabb távú fejlesztések, s ezek után is van felhasználható keret, a kormánynak megítélésem szerint ismét adnia kell. Erről bővebben a következő cikkemben, valamint a Magyar Nemzetben közölt interjúban olvashatnak.

Partnereim