Domokos László Az Állami Számvevőszék Elnöke

Ma már nincs ellenőrzés nélküli közpénzköltés Magyarországon

2022-06-01 09:51
„Az ÁSZ nemcsak ellenőriz, hanem támogatja azokat az intézményeket, ahol erre szükség van. Véleményem szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy a közszféra szereplői egyre többet tesznek a visszaélések veszélyei ellen, és így az államigazgatásban folyamatosan csökken a korrupció kockázata”.
Talán a fenti gondolatokat emelném ki abból az interjúból, amely a Magyar Nemzetben jelent meg annak apropóján, hogy az ÁSZ a napokban nyújtotta be az Országgyűlésnek a 2021. évi tevékenységét bemutató beszámolóját.
 
Rámutattam, hogy a Magyarországon jelenleg nagyjából 25 ezer szervezet használ fel és költ el a működése során közpénzt. Közülük csak tavaly több mint tízezret ellenőriztünk, vagyis az ÁSZ két-három évente minden közpénzből működő intézmény, hivatal, társaság működését át tudja tekinteni. Megjegyeztem, hogy egy év alatt tízezer szervezetet átvizsgálni hatalmas teljesítmény, főleg úgy, hogy 2010-ben még csupán 550-et tudtak felkeresni az akkori számvevők.
 
A beszélgetés során szóba került a korrupció hazai helyzete, valamint a korrupció nagyon káros, bélyegként való használata a közbeszédben. Elmondtam, hogy az ÁSZ elnökeként szervezetünk vizsgálatainak eredményéről tudok csak beszámolni, amelyek mögött valós adatok, ha úgy tetszik bizonyítékok állnak. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nincsenek korrupciós ügyek, de gyakran úgy érzem, hogy miközben az államigazgatás számos szereplője fellép a visszaélések ellen, a kívülállók leginkább csak alap nélkül vádaskodnak.
 
Az interjú keretében beszélgettünk a hazai gazdaságot érintő kérdésekről is, amelyek kapcsán szó esett az uniós helyreállítási források visszatartásáról is. Ennek kapcsán rámutattam arra, hogy Magyarország az EU pénzügyi hozzájárulása nélkül is túllépett a koronavírus okozta válságon. Egy olyan szervezet elnökeként, amely hazánk szuverenitását védi, nem is mondhatok mást csak azt, hogy a helyreállítási alap forrásáért nem szabad az önrendelkezésünk megállapodáson túli legkisebb morzsáját sem feladni.
 
A jelenlegi, háborús helyzetre reflektálva kifejtettem, hogy az állami gazdálkodásban, illetve a költségvetés kialakításakor is fontos, hogy a kulcsszó a béke legyen. A kormánynak nem kell mást tennie, mint körültekintően gazdálkodnia. Tartalékokat kell képeznie, illetve az olyan iparágakban, mint az építőipar, ahol a résztvevőket a piac is bőven ellátja megrendeléssel, érdemes lehet csökkenteni az állami beruházások nagyságát. Mindezek mellett pedig folytatni kell a digitalizációt az egészségügyben, az államigazgatásban és az oktatásban is.
 
Az adórendszer átalakítása kapcsán elmondtam, hogy a közterhek csökkentésére ugyan látok teret, bizonyos területeken azonban adóemelésre van szükség. Utóbbi kapcsán példaként az import energiát felhasználó iparágakat és vállalkozásokat említettem, hiszen ez az államkassza helyzete mellett a környezetvédelem ügyét és az energiafelhasználási gondok rendezését is segítené.
 
Hangsúlyoztam, hogy nem maradhat abba a személyi jövedelemadó mérséklése sem. Például úgy, hogy célzott kedvezményt kapjanak azok, akik tovább képzik magukat, azaz újabb minősített diplomát vagy képesítést szereznek. Csak úgy lehet ugyanis tudásalapú társadalmat és gazdaságot építeni, ha az állam is finanszírozza, ösztönzi a tudás megszerzését.
 
A teljes interjút ide kattintva olvashatja el.

Partnereim