Domokos László Az Állami Számvevőszék Elnöke

Megbízható alapokon álló beruházásokkal kell támogatni a gazdasági növekedést

2022-05-11 18:14
A világjárvány okozta válság időszakában hazánk az aktív, ösztönző állami szerepvállalás útját választotta, és olyan gazdasági intézkedéseket hozott, amelyek az emberéletek védelmének egyértelmű priorizálása mellett, új munkahelyek teremtését, illetve a beruházások számának növekedését ösztönözték. De vajon mi alapoz meg egy eredményes beruházást?
Ha az ország különböző pontjai között utazunk, bármerre is járunk, gyakran kell útépítések miatt lassítanunk, illetve számos esetben haladhatunk el építkezések, kisebb nagyobb beruházások mellett. Mindezt rendkívül pozitívnak gondolom, ugyanis meggyőződésem, hogy fontos minden olyan, hatékonyságot és termelékenységet növelő beruházást támogatni, amelyektől hosszú távon költségmegtakarítást, megtérülést várhatunk.
 
Tekintettel azonban az ezek megvalósítására fordított költségvetési források nagyságrendjére, illetve a beruházások révén létrehozott nemzeti vagyon hasznosítására, az Állami Számvevőszék kiemelt figyelmet fordít az államháztartásból finanszírozott beruházások eredményességének, illetve a beruházási folyamat transzparenciájának biztosítására.
 
A beruházások előkészítésében közreműködő szervezetek felé elvárás, hogy a közpénzeket az Alaptörvényben meghatározott alapelvek szerint használják fel, illetve, hogy kiépítsék azokat a kontrollokat, amelyek révén az átláthatóság, elszámoltathatóság, törvényesség, célszerűség és eredményesség követelményei teljesülhetnek. Mivel a beruházások jellemzően több százmillió, esetenként pedig akár több milliárd forintos állami támogatásból valósulnak meg, minden szervezet számára kötelező egyrészt az Alaptörvény követelményeinek betartásához szükséges szervezeti keretek és szabályozó eszközök kialakítása, másrészt pedig a beruházási kockázatok feltárása és kezelése.
 
Az Állami Számvevőszék számos alkalommal végezte nagyberuházások ellenőrzését. Ezen tapasztalatok alapján már 2017 májusában – a 2018-as költségvetésről szóló parlamenti vitában felhívtam a figyelmet a jelentős állami beruházások előkészítésének hiányosságaira, és felvetettem az állami projektmenedzsment korszerűsítésének szükségességét. A 2018. évi új törvénnyel olyan szabályozás jött létre, amely minden állami beruházás előkészítése és lebonyolítása elé magas szakmai és átláthatósági követelményeket állít.
 
Úgy vélem a jelentős beruházások ellenőrzésében kulcsszerepet kell kapnia a prevenciónak, amely a valós időben, a projekttel párhuzamosan zajló valós idejű ellenőrzéssel biztosítható leginkább. Ezzel is segítve a belső kontrolfolyamatokat és koordinációt, megelőzve a hibás teljesítést és időben reagálva a jelentős beruházás jellegéből fakadó megnövekedett korrupciós kockázatokra. Nem is gondolnánk, de egy beruházás eredményes megvalósulásában már a döntés-előkészítésnek is jelentős szerepe van.
 
Ha nagyon egyszerűen akarok fogalmazni, akkor azt mondom, hogy gondoljanak bele abba, mennyivel egyszerűbb a felmerülő kockázatokat feltárni és arra reagálni már a beruházás megkezdése előtt, mint a felmerült kár után. Ellenőrzéseinkkel támogató funkciónk keretében, a kritériumok értékelésének tapasztalatai alapján tudunk rávilágítani a kockázatos területekre, így biztosítva a lehetőséget arra, hogy már az előkészítési folyamatokban erősíthető legyen az átláthatóság és az elszámoltathatóság, illetve a beruházás eredményes megvalósítása.
 
A számvevőszéki ellenőrzés tehát elsősorban arra fókuszál, hogy az ellenőrzött szervezetek hogyan biztosítják az adott beruházás eredményes megvalósítása érdekében a szabályos döntéselőkészítést és kontrollkörnyezetet, valamint az integritási szempontok érvényesülését. Ezek teremtik meg ugyanis a jogszabályi előírásoknak, illetve a „jó gyakorlatokon” alapuló helyénvalósági szempontoknak megfelelő, átlátható és elszámoltatható beruházás kereteit, valamint az integritási szemlélet érvényesülésének alapfeltételeit.

Partnereim