Domokos László Az Állami Számvevőszék Elnöke

Mi a szerepe a költségvetési reziliencia megteremtésében az adórendszernek?

2021-08-30 00:00
Az elmúlt időszakban már több tanulmányban, előadásban kifejtettem a költségvetés és a gazdaság rezilienciájának szükségességét így örömmel vettem a felkérést az immár tizenötödik alkalommal megrendezésre kerülő Adózás Európában – Nemzetközi Adókonferenciára. A rendezvény célja, a tudás-, és tapasztalatátadás a szakma aktuális kérdéseiről, Magyarország versenyképességének megőrzéséről, valamint a jövőbeni változásokra való felkészülés.
A költségvetési reziliencia záloga, hogy legyenek súlyos és jól rögzített bevételi tételek a költségvetésben, amelyek megkönnyítik az egyensúly megőrzését a gazdaság kilengései esetében is.
 
2011 és 2019 között a költségvetési reziliencia és az adórendszer kapcsolatának köszönhetően biztonságosabbá vált a költségvetés finanszírozása, és kiszámíthatóbbá az adórendszer. 2020-ban azonban a költségvetési politikának a pandémia okozta sokkszerű változására reziliensen kellett reagálnia.
 
A kormányzat 2020-ban nem arra törekedett, hogy a gazdasági visszaesés miatt kieső bevételeit az adók szigorításával megpróbálja pótolni, hanem ellenkezőleg, többféle adó célzott csökkentésével igyekezett segíteni. Ilyen volt például a KATA kötelezettség egyes ágazatokban történő elengedése, a szociális adónak a járvánnyal összefüggő elengedése és mérséklése.  Az adópolitikának azonban szembe kellett néznie egy másik kihívással is, nevezetesen a gazdaság fehérítése terén eddig elért eredmények visszaesésével. Annak érdekében, hogy ezt elkerülje a kormányzat, folytatta a járványhelyzet alatt is a digitalizáció fejlesztését, amely az online számla adatszolgáltatási kötelezettség fontos eszköze lett az áfa-csalások elleni küzdelemben, valamint hozzájárult az adóbeszedés hatékonyságának növeléséhez, az adóigazgatás hatékonyabbá válásához, és ezek révén a gazdaság fehérítéséhez.
 
Adokonferencia_
 
Az I. féléves adatok gyors helyreállásról tanúskodnak, nemcsak a GDP adat, hanem az adóbevételeknek a tervezettet meghaladó mértéke is, és az azóta tapasztalt fejlemények még inkább bizakodásra adnak okot, de azért még sok a bizonytalanság. Véleményem szerint a jelenlegi helyzetben a legfontosabb feladat a makrogazdasági és költségvetési folyamatok monitorozása. Ennek szükségességére hívtam fel a figyelmet a 2022. évi költségvetés véleményezése során.  Az ÁSZ is felállította a saját monitoring rendszerét. Szeptembertől kezdve az ÁSZ havonta fog monitoring elemzéseket kiadni, és ezt a honlapon nyilvánosságra hozza.
 
A konvergencia program szerint 2021-hez képest 2022-ben már lényegesen javul a költségvetési egyensúly, és 2023-ra már meg lehet célozni a GDP 3 százaléka alatti költségvetési hiányt. Ennek fedezetét elsősorban a gazdaság növekedése és fehéredése teremtheti meg, amelyet leginkább a személyi jövedelemadó további mérséklésével lehetne ösztönözni.
 
Ezzel a megoldással úgy lehetne a béreket növelni, hogy az ne jelentsen többletterhet a munkáltatók részére, ne rontsa versenyképességüket, és költségoldalról ne jelentsen inflációs nyomást. A személyi jövedelemadó mérséklése vagy akár teljes eltörlése ugyanakkor a munkavállaló érdekeltségét nagymértékben csökkentené abban, hogy szürke jövedelemhez jusson. 
 
Hasonló mondható el a KATA körében megtapasztalt visszaélésszerű gyakorlatról is, mivel az SZJA mérséklése vagy teljes megszüntetése elejét venné annak az érdekeltségnek, hogy ténylegesen munkaviszonyból származó jövedelmeket vállalkozói jövedelemként tüntessenek fel.
Az elmúlt évekhez hasonlóan a gazdaság fehérítése növelné a kimutatott GDP-t és a költségvetési bevételeket is, azaz egy fontos és járható útja lenne a költségvetési egyensúly helyreállításának is.

Partnereim