Domokos László Az Állami Számvevőszék Elnöke

Mitől válik válságállóvá egy gazdaság?

2022-05-02 00:00
A szakemberek szerint Magyarország - elsősorban az elmúlt időszak kihívásinak következményeként - válságállóbbá vált. Kérdés azonban, hogy a még mindig jelenlévő világjárvány és az ukrán háború hogyan rajzolja át ezeket a folyamatokat. Többek között erről beszéltem a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy minek köszönhetjük azokat a gazdasági, társadalmi eredményeket, amelyeket az elmúlt években és jelenleg is tapasztalunk. Ezeket a folyamatokat és hatásokat az Állami Számvevőszék szakértői rendszeresen elemzik. Új kihívások azonban folyamatosan jelentkeznek, ilyenkor pedig kiemelten fontos, hogy a korábban felhalmozott erőnket, tartalékainkat, és képességeinket mozgósítani tudjuk.
 
De mitől válik válságállóvá egy gazdaság? Véleményem szerint főként attól, ha annak a vezetése képes szuverén lenni, illetve képes a döntési képességét egy rendszerbe felépíteni. Fontos továbbá, hogy tudjon előre gondolkodni, illetve, hogy képes legyen előrelátni, hogy milyen folyamatok fognak történni és ezekhez már a jelenben képes legyen intézkedéseket hozni.
 
A jövőt illetően lényeges témaként merül fel az infláció problémaköre, illetve az, hogy ezt hogyan lehet kezelni. Egyetértek azokkal az elemzőkkel, akik azt mondják, hogy ma egy egymásra rakódó, gyűrűző válsággal kell szembenéznünk.
 
A magyar gazdaság válságállóságának legfontosabb mércéje a hétköznapi ember számára az, hogy ha dolgozni akar, akkor arra van-e módja. A 4,8 millió dolgozó embernek, sőt még a most érettségizőknek is az a fontos, hogy megtalálják-e itthon a boldogulásukat. A legfontosabb feladat tehát a munka megőrzése, ezzel együtt pedig a gazdasági növekedés fenntartása.
 
Az energetika kérdésköre szintén döntő tényező lesz a jövőben, hiszen ez Magyarországon és Európa más országaiban is erősen függ Oroszországtól, és ezt nem lehet megváltoztatni egyik napról a másikra. Magyarországnak évtizedek óta államadósság kezelési feladata is van, ezért sem mindegy, hogy képes-e új forrásokat bevonni. Egyrészt meg kell védeni az állampolgárok lakásának melegét, a világosságát, a számítógépek áramhoz való hozzáférését, illetve biztosítani kell, hogy rendben működjenek a mindennapok. Ezek nem magától történő folyamatok, ehhez irányítottság kell.
 
Az elmúlt években azt is láthattuk, hogy a költségvetésen belül a beruházási előirányzatok aránya 2016 és 2019. között dinamikusan emelkedett és 2020-ban sem zuhant vissza. Miért nagyon jó ez? Azért, mert szorult helyzetben a beruházásokat át lehet ütemezni, következésképpen nem napi működést, megélhetést biztosító kiadásokat kell a költségvetésben csökkenteni. Láthattuk, hogy például a beruházások tavaly évvégi és idén év eleji átütemezésével miképpen teremtett a Kormány mozgásteret más, még fontosabb kiadások teljesítésére.
 
A világjárvány és a háború is olyan kiadásokat okozott, amelyekkel nem lehetett előre kalkulálni. Ezért fontos, hogy legyenek tartalékok. Az egy külön kérdés, hogy Magyarország honnan tud bevonni még további forrásokat. Mi elemzők úgy látjuk, hogy magyar forrásokat, lakossági forrásokat kell bevonni, hiszen a gazdaságot erősíti, ha ezeknek a kamatkiadásai Magyarországon maradnak.
 
Fontos tehát, hogy az államadósság menedzsmentje továbbra is magas szinten működjön, illetve, hogy  a munkahelyek, illetve a gazdaság lendülete továbbra is megmaradjon, a növekedés fenntartható legyen.

Partnereim