Domokos László Az Állami Számvevőszék Elnöke

Domokos László hírportál

Uniós hitelfelvétel: lehetőség és kockázat

2021-05-03 00:00
Rengeteg lehetőséget látok a jövőre nézve az ország gazdasága számára, de észre kell vennünk a mögöttük leselkedő kockázatokat is- mondtam a növekedes.hu portálnak adott interjúmban.
A Next GenerationEU (NGEU) csomag Magyarországnak 2500 Mrd Ft vissza nem térítendő támogatást és 3400 Mrd Ft hitelt biztosít. A hitel igénybevételét véleményem szerint alaposan meg kell fontolni. Az ezzel járó lehetőségekről, várható gazdasági hatásokról, illetve kockázatokról az ÁSZ szakértői is készítettek egy elemzést.
 
A hitel felvétele az ország külső sérülékenysége és adósságpályája szempontjából kockázatokkal jár, és nagy a bizonytalanság is körülötte. A hitelkeret teljes kihasználása jelentős (7,5%-os) és tartós (akár 2058-ig terjedő) államadósság növekedést okozna. Ez visszavetné az elmúlt 10 év törekvéseit az államadósság arányának lefaragására, amely az időszak költségvetési politikájának egyik legnagyobb eredménye volt, és amelyhez nézőpontom szerint vissza kell térnünk a sikeres költségvetési politika érdekében.
 
Jelenleg nincs pontosan kidolgozva, hogy az NGEU keret kifizetései hogyan valósulnak meg, amely tovább növeli a bizonytalanságot, a pénzügyi kockázatok meghatározására így korlátozottak a lehetőségek. Ennek fényében egyetértek a kormány álláspontjával, mely szerint most csak a csomag vissza nem térítendő részének felhasználására dolgoz ki és nyújt be terveket. Véleményem szerint a gyors reagálás és a kivárás jól működhet együtt, hiszen a hitel felvételére egészen 2023-ig lehetősége van Magyarországnak.
 
A járvány miatti gazdasági visszaesés alatt, úgy a következő évben is célszerű rugalmasan alakítani a költségvetési politikát a makrogazdasági feltételeknek megfelelően. Tehát ha kedvezőtlenül alakul a GDP, akkor érdemes növelni, ha pedig a magángazdaság fut fel gyorsan, akkor - annak hűtése érdekében - vissza kell fogni a költségvetési kiadásokat. Így véleményem szerint a költségvetési tartalékokat nem a hiány, hanem a GDP kedvezőtlen alakulása esetén érdemesebb mozgósítani.
 
Megfontolandónak tartom a várható GDP három százalékának megfelelő összegű kiadási előirányzatot „feltételhez kötötten felhasználható” előirányzatként megjelölni. Ez csak akkor kerülne felhasználásra, ha a magángazdaság a vártnál rosszabb teljesítményt nyújtana. Ezzel pedig a kormány kimutathatná elkötelezettségét a költségvetési egyensúly helyreállítása iránt, hiszen ha ezekkel a kiadásokkal nem számolunk, akkor a kormányzati szektor GDP arányos hiánya nem érné el a három százalékot.
 
 

Partnereim