Domokos László Az Állami Számvevőszék Elnöke

Lezárult a 2020. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése

2021-10-21 09:04
Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a 2020. évi zárszámadási törvényjavaslatban szereplő teljesített költségvetési bevételi és kiadási adatok megbízhatóak, a központi költségvetés végrehajtásában jog- és hatáskörrel rendelkezők szabályszerűen gazdálkodtak a közpénzekkel. Jelen írásomban azt mutatom be, hogy mit jelent ez és milyen hatással vannak ezek a folyamatok az Önök életére.
A 2008-ban kezdődő globális pénzügyi válságot azok a EU tagországok tudták a legkisebb veszteséggel átvészelni, amelyek a válságkezelésre jelentős költségvetési összegeket költöttek. Ennek azonban előfeltétele volt, hogy a gazdasági jólét időszakában kiegyensúlyozott költségvetési politikát folytattak. Következésképpen, megengedhették maguknak, hogy néhány évig magasabb költségvetési hiányt vállaljanak.
 
Magyarországon 2012 és 2019. között jelentősen mérséklődött az államadósság-mutató, illetve stabilizálódott az államháztartás gazdálkodása is, így létrejött a pénzügyi feltétele egy jelentősebb költségvetési beavatkozásnak a járvány okozta válság kezeléséhez.  A sikeres válságkezelés jogi előfeltételét évekkel korábban teremtette meg a magyar törvényhozás azzal, hogy kialakította azokat a veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályokat, amelyek – többek között – arra hatalmazták fel a Kormányt, hogy az államháztartási törvény előírásain túli átcsoportosításokat is végrehajtson az elfogadott költségvetésben. Mint közismert, a Kormány élt is ezzel a lehetőséggel, és 1000 milliárd forintos nagyságrendű módosításokkal megteremtette mind a járvány elleni védekezés, mind pedig a gazdaságvédelmi intézkedések költségvetési fedezetét.
 
Láthatjuk tehát, hogy már a járvány kitörésekor megvolt a pénzügyi és a jogi lehetősége is annak, hogy a magyar Kormány sikeres válságkezelési intézkedéseket alkalmazzon. Ezek azonban csak a megfelelő keretet jelentették, amelyet meg kellett tölteni a válság természetét figyelembe vevő tartalommal. Ezt felismerve, illetve a több évtizedes költségvetési ellenőrzési tapasztalataira építve, az ÁSZ is megfogalmazta és eljuttatta a Kormány részére a válságkezelési intézkedések kiválasztására vonatkozó kritériumait, amelyről a Pénzügyi Szemle Online cikkben is olvashatnak.
 
Zarszam_expoze
 
Magyarország Alaptörvénye előírja, hogy mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.  A zárszámadási törvényjavaslatból azonban az olvasható ki, hogy az államadósság-mutató értéke a 2019. évi 64,2 százalékról 2020. év végére 77,6 százalékra emelkedett. Ennek ellenére, az ÁSZ jelentése mégsem attól hangos, hogy a költségvetési törvény végrehajtása során súlyos törvénysértés történt. De vajon miért nem?
 
A válaszom a következő: azért, mert, az Alaptörvény azt is rögzíti, hogy különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben el lehet térni az államadósság-mutató csökkentésének követelményétől.
 
A jogászok ezt a szabályt mentesítési záradéknak nevezik, és az Állami Számvevőszék jelentése is ezt a kifejezést használja. Én azonban közgazdászként inkább felhatalmazó rendelkezésként értelmezem, hiszen az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt arra, hogy adott tárgykörben kormányrendeletet alkosson.
 
Az Alaptörvény rendelkezését tehát egy felhatalmazásnak kell tekintenünk, arra vonatkozóan, hogy a Kormány a kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, illetve az egyensúly helyreállításához szükséges mértékben eltérjen az államadósság-mutató csökkentésének követelményétől.
 
A felhatalmazást kötelezettségként értelmezve azt állíthatom, hogy a Kormány akkor járt volna el célszerűtlenül, ha nem él ezzel a felhatalmazással, és a költségvetési egyensúly szempontjait helyezi előtérbe a rendkívüli helyzet orvoslásához szükséges intézkedésekkel szemben. Tudatosan használom az orvoslás kifejezést, hiszen emberek sokaságának az élete múlt azon, hogy a Kormány biztosítja-e a járvány megfékezéséhez szükséges intézkedések fedezetét. Nem kisebb feladat volt továbbá a munkahelyek megőrzése a járvány okozta gazdasági körülmények közepette.
 
Az Európai Unióban és a világ számos országában a járvány kitörését követően, utólag kellett megadni a felmentést a szabályok betartása alól. Ezzel szemben a sokat és hevesen bírált Alaptörvényünk elfogadásának pillanatától kezdve tartalmazta azokat az előírásokat, amelyek felhatalmazták a Kormányt a cselekvésre.
 
Az életszerű igény, valamint a válságkezelés remekül vizsgázott, sőt az emberek életéhez többletforrás is hozott, amely közvetlenül a családok és a munkavállalók támogatásában, a terhek mérséklésében, a foglalkoztatás-, a beruházás-, illetve a növekedésösztönzésben, valamint a feketegazdaság visszaszorításában jelent meg.

Partnereim