Domokos László Az Állami Számvevőszék Elnöke

Az Alaptörvényről beszélni mindig ünnep

2021-11-04 16:58
Az Állami Számvevőszék immár 151 éve a közpénzek őre. Ebből az utolsó közel 10 évben az Alaptörvény által rögzített jogi keretek között végezhettük a munkánkat. Visszatekintve az elmúlt évtizedre, büszkén mondhatom, hogy az Alaptörvény rendelkezései lehetőséget és motivációt adtak arra, hogy feladatainkat még eredményesebben teljesítsük.
Tíz évvel ezelőtt, 2011-ben fogadta el az Országgyűlés Magyarország új Alaptörvényét.  A jeles évforduló alkalmából az Állami Számvevőszék jubileumi konferenciát szervezett az elmúlt évtized a közpénzügyek területén elért eredményeinek összefoglalása, illetve további szakmai diskurzusok ösztönzése céljából.
 
A hazai jogszabályi hierarchia csúcsán álló Alaptörvényben az egyik legalapvetőbb változtatást a közpénzügyek tárgykörének alkotmányos szintre való emelése jelentette. Ennek bölcsessége, illetve jelentősége azóta is többször igazolódott már, elég, ha csak az elmúlt időszak gazdasági és társadalmi kihívásaira, illetve azok kezelésére gondolunk. Vitathatatlan ugyanis, hogy az Alaptörvény, és az abban rögzített államadósság-szabály nagyban hozzájárult hazánknak a járvány berobbanásáig tartó dinamikus és egyensúlyt tartó gazdasági növekedéséhez. Sőt, az Alaptörvény szabályai a járvány okozta veszélyhelyzet kezeléséhez is megfelelő jogi hátteret biztosítottak.
 
Az Alaptörvény 10. évfordulója alkalmából szervezett konferencián megosztottam a hallgatósággal azon meggyőződésem, hogy Magyarország központi költségvetésének kiegyensúlyozottsága, illetve a költségvetés hosszabbtávú fenntarthatósága nem csupán alkotmányos alapkövetelmény, hanem a saját jól felfogott érdekünk is. Ennek pedig alapvető feltétele az, hogy az államadósság ne haladjon meg egy józan mértéket. Ezért is tartom rendkívül fontosnak az Alaptörvény azon előírását, amely az államadósságot a GDP 50 százalékában korlátozza, illetve az államadósság-mutató folyamatos csökkentését írja elő mindaddig, amíg ezt a korlátot el nem érjük.
 
Ráadásul, ezzel a szabállyal az Országgyűlés nem kizárólag az önkorlátozást vállalta, hanem létrehozott egy intézményt is, a Költségvetési Tanácsot, amely köteles ennek betartása felett őrködni. Sőt, a Tanácsnak a világban szinte egyedülálló módon vétójoga is van arra az esetre, ha a költségvetési törvény számai esetleg nem teljesítik a szabályt.
 
A kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás egy másik alappilléreként az Alaptörvény 37. cikk (1) bekezdését idéztem, amely rögzíti, hogy a Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani. Hasonlóan az államadósság-szabály betartásának felügyeletéhez, az Alaptörvény a költségvetés törvényes, célszerű és eredményes végrehajtásának garantőr szervezetét is létrehozta. Ez pedig az Állami Számvevőszék.
 
Az ÁSZ törvényben meghatározott feladatkörében a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását, valamint a nemzeti vagyon kezelését ellenőrzi. A Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi, tehát elmondható, hogy az ÁSZ a költségvetés végrehajtásának mindhárom fontos aspektusát ellenőrzi. Mindez pedig az ellenőrzési módszerek folyamatos fejlesztésére ösztönzi a szervezetet.
 
Az Alaptörvény a közpénzügyekre, illetve az ÁSZ intézményi feladatkörére gyakorolt hatása meghatározó, ezért is különösen nagy öröm számunkra, hogy annak 10 születésnapját egy, a hazánk alapdokumentumához méltó, magas szakmai színvonalú konferencia keretében ünnepelhettük meg olyan szervezetek részvételével, amelyek feladatellátását hasonló mértékben határozza meg hazánk Alaptörvénye.

Partnereim