Domokos László Az Állami Számvevőszék Elnöke

Elnöki kommentár a KT részére készített elemzéshez

2022-04-20 16:13
2021-ben a várakozásokat meghaladva, a magyar gazdaság egy igazán sikeres évet zárt. A gazdasági növekedés újraindulása és a költségvetési egyensúly javulása megfelelő mozgásteret teremtett az idei év új kihívásainak megválaszolásához.
A Költségvetési Tanács (KT) félévente értékeli a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásának helyzetét. A feladat ellátását az Állami Számvevőszék törvényi előírás alapján elkészített elemzéssel támogatja, így hozzájárulva ahhoz, hogy a tanács minden alkalommal megalapozott véleményt alakíthasson ki. A 2021. II. félévi költségvetési és gazdasági folyamatokat értékelő elemzését az ÁSZ a mai napon hozta nyilvánosságra.
 
Az ÁSZ szakértői által összeállított elemzés alapján, azt gondolom kijelenthető, hogy 2021-ben a magyar gazdaság egy rendkívül sikeres évet zárt. A 7,1 százalékos növekedés az előző évi 4,7 százalékos gazdasági visszaesés ismeretében is kiemelkedő mértékű, ami azt mutatja, hogy a gazdaság a járvány újabb hullámai ellenére is gyorsan újraindult, és 2019-hez képest is 2 százalékot meghaladó növekedést ért el.
 
A járvány elleni védekezés és a gazdaság újraindítása aktív állami szerepvállalást igényelt, ami a GDP 6,8 százalékának megfelelő hiánnyal járt a kormányzati szektor egészére nézve. Úgy vélem azonban, hogy mégis egy egyensúlyt javító költségvetési politikáról beszélhetünk, hiszen a hiány mértéke 2020-hoz képest, illetve a 2021. évi költségvetési törvényben rögzített 7,5 százalékhoz képest is érzékelhető javulást jelent. Emellett az államadósságmutató (az államadósság és a GDP hányadosa) is a tervezett 79,9 százalékkal szemben 76,8 százalékra csökkent. Ennek pedig nem csupán szimbolikus jelentősége van, hiszen a nagyobb mértékű csökkenés tágabb mozgásteret teremt a 2022. évi költségvetési politika számára, ami a jelenlegi világpolitikai helyzetben különösen felértékelődik.
 
Ahogy arra az elemzés is rámutatott, erős és stabil gazdasági hátteret jelent, hogy a gazdasági növekedéshez egy kivételével minden nemzetgazdasági ág hozzá tudott járulni. Itt rendkívül fontos kiemelni az ipar, különösképpen az építőipar növekedését, amely kiemelkedő mértéket ért el.
 
A válság utáni gyors talpra állás egyértelműen a magyar gazdaság rugalmas ellenállóképességét mutatja, ám fontosnak gondolom kihangsúlyozni, hogy ehhez 2020-ban és 2021-ben is olyan reziliens költségvetési (és monetáris) politikára volt szükség, amely egyszerre védte a lakosságot és a vállalkozásokat a járvány negatív hatásaival szemben, illetve ösztönözte és támogatta a beruházásokat. Utóbbi kapcsán érdemes kiemelni, hogy a beruházási piac megélénkülését követően, 2021. év végén az állam ugyanakkor a saját beruházásait átütemezte, így törekedve a túlzott beruházási kereslet mérséklésére.
 
Végezetül azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy bár a magyar költségvetés joggal számolt azzal, hogy még 2021 őszén hozzájut a gazdaság járvány utáni gyors helyreállítását célzó uniós forrásokhoz, azonban erre nem került sor, mivel az uniós intézmények hátráltatták a magyar helyreállítási terv elfogadását. Ennek eredményeként Magyarország nem jutott hozzá a betervezett 326 Mrd Ft előleghez, ami azt jelenti, hogy a helyreállítást tisztán hazai forrásokból kellett finanszírozni. Ez pedig – más uniós bevételek teljesülésének elmaradása miatt is - a magyar kormányzati szektor hiányát növelte.

Partnereim