A magyar államadósság alakulása és finanszírozásának kérdése folyamatosan aktuális téma, azonban bizonytalan globális gazdasági és pénzügyi helyzetben megnő a biztonságos finanszírozás jelentősége. Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy ennek megteremtésére a lakossági, azaz belső finanszírozás egy kiváltképp lényeges elem, mivel ezen jövedelmek nagy valószínűséggel országon belül maradnak, stabilitást adva a finanszírozásnak. A megtakarítások ösztönzésére pedig szükséges a lakosságnak is olyan megtakarítási lehetőségeket biztosítani, mint a gazdaság többi szereplője számára.
Lassan beköszönt a tél és a karácsony időszaka. Mint minden évben, várhatóan az emberek most is jelentősen megnövelik kiadásaikat ebben az időszakban, így a tervszerű pénzügyi gazdálkodás szerepe ilyenkor mindig felértékelődik. A megtakarítások volumenének növekedése az állampolgárok pénzügyi kultúrájának növekedését is mutatja. Gondoljunk csak bele: A lakosság jó része nem az adott havi fizetéséből fog karácsonyi ajándékokat venni, ha nincs megtakarítása, akkor nagy valószínűséggel hitelt, illetve személyi kölcsönt fog felvenni. De, ha ezt a banknak utólag vissza tudják fizetni, akkor képesek lennének előzetesen a megtakarításokra is, amelyekkel sokkal jobban járhatnak. A kulcs a tervezés! Ha az emberek a jövedelmük 5-10%-át félre tudják tenni havonta megtakarításként és azt a következő hónapban megtartva, valamint kiegészítve szintén képesek megtakarítani, akkor tervszerű pénzügyi gazdálkodásról beszélhetünk, ami azt jelenti, hogy a lakosság tudatosan tervezi pénzügyeit, átlátja háztartása pénzügyi helyzetét és képes megtakarítást is képezni. De miért is fontos ez?
Október 28-án jelent meg az ÁSZ elemzése „A lakossági megtakarításokra és ezek államadósság finanszírozásba való bevonhatóságára ható tényezők” címmel. Az elemzésben kihangsúlyozza a lakossági megtakarítások szerepét, valamint választ keres arra a kérdésre, hogy a belső forrásokra támaszkodó államadósság finanszírozás válságállónak bizonyult-e. A lakossági megtakarítások egyre erősödő szerepet játszanak az államadósság finanszírozásában, ezért érdemes a megközelítést az egyén és a gazdaság egésze szempontból is áttekinteni.
Az állami kiadások optimális finanszírozása érdekében fontos, hogy a kiadásokat a lakossági megtakarítások minél nagyobb mértékben finanszírozzák. A legfrissebb „Elemzés – A lakossági megtakarításokra és ezek államadósság finanszírozásba való bevonhatóságára ható tényezők” című ÁSZ elemzés bemutatta, hogy 2020-ban a lakosság a megtakarításait mintegy 8,6 ezer milliárd forint értékben állampapírban, míg 12,1 ezer milliárd forintot bankbetétben tartotta. Az elemzők rávilágítottak arra is, hogy Magyarországon nem áll a lakosság rendelkezésére olyan megtakarítási vagy befektetési forma, amely három évnél rövidebb távú, likvid, biztonságos és legalább értékálló pénzelhelyezést biztosított volna. Egyedül a legalább három évre lekötött állampapír kínált reálkamatot a lakosság számára akkor.
Nyilvánvaló, hogy az államadósság-kezelésben három alapvető stratégiai célt szükséges megvalósítani annak érdekében, hogy az ország pénzügyi sérülékenysége csökkenjen: a lakossági állampapír értékesítés növelését, az államadósság devizahányadának alacsony szinten tartását, és az adósság futamidejének további növelését. A külföldi tulajdon és devizaarány mérséklése szerepet játszanak Magyarország külső sérülékenységének csökkenésében, míg az átlagos hátralévő futamidő emelkedése a lejáró adósság mérséklődésén keresztül a bruttó finanszírozási igény csökkenése irányába hat.
A három alapvető stratégiai célból tehát kiemelendő, hogy tovább kell bővíteni a lakossági állampapírok körét, és olyan termékeket kell megnyitni a lakosságnak, amelyek futamideje akár 7-10-15 év, hasonlóan, mint ami az intézmények, a gazdaság más szereplőinek már elérhető. A hosszabb futamidővel járó magasabb elérhető hozamot nyújtó állampapírok körét bővíteni indokolt az állampolgárok számára.
Makrogazdasági szempontból azért is fontos a lakossági megtakarítás, mert a belföldi lakossági szerepvállalás növelésével biztos, hogy a jövedelem nem megy ki az országból, azaz belföldön fog pénzügyi forrást teremteni, ez pedig erősíti a gazdaságot, biztosítja a stabilitást.
Azt gondolom, a lakossági értékapapírok körének bővülése kettős célt szolgál: egyrészt a lakosságnak megtakarításait növeli, amely így hozzájárul a pénzügyi kultúra fejlesztéséhez is, valamint a belső finanszírozási lehetőség által a gazdaság stabilitása terén további eredményt ér el.
Az Állami Számvevőszék feladatköréből adódóan figyelemmel kiséri az aktuális költségvetési folyamatok alakulását, ezáltal az adósság alakulását és finanszírozhatóságát, valamint a pénzügyi kultúra helyzetét is folyamatosan nyomon követi. Ezekben a témákban a honlapomon szintén több alkalommal jelent meg cikk, melyeket az alábbi linkeken érhet el:
